Miért kell törődni a szülők elvárásaival? Lehet egy szülőnek egyáltalán elvárása a gyerekével szemben?

1. Persze, magának tanul, de azért erre rá kell vezetni az emberek többségét, meg kell tanítani őket tanulni. Meg sokaknál rövidebbre kell fogni a pórázt, és később meg is köszönik. Meg igen, maga élete, csak a szülő szemszögéből nézve a gyerek egyre fittebb, erősebb lesz, ők meg lefele fognak épülni, és egyre több segítség kell majd nekik, akár anyagilag, akár másképp. És ilyen szempontból sok szülő minden vagyonát a gyerekébe öli, és egy sikeres gyerek később meg is tudja ezt hálálni, és tudja őket támogatni.

Meg igen...magának tanul, csak előbb utóbb lesz családja, akit el kell tartani, lesznek gyerekei. Meg az neked mint szülőnek is hatalmas sikert/sikertelenséget ad, hogy a gyereked, akit felneveltél, hova jut az életben.

2. Teljesen jogos, persze itt is vannak akik a ló túloldalára esnek. Saját apám tipikus otthoni naplopó, neki a kerítésen belül van a birodalma, ahol szeret uralkodni, és mindig azt várta el hogy bármit csinálunk, csettintésre ugorjunk, akár tanulnunk, akár dolgozunk éppen. De az alap segítség az természetes kellene legyen.

3. Megint olyan dolog, hogy van bizonyos határ, rengeteg ilyen kérdés van itt, amiből látszik hogy sok szülő gyakorlatilag kizsigereli a gyereket, és csak azért zsarolja lelkileg, hogy otthon maradjon és minél több pénzt hozzon. A plusz kiadás más téma, arra tényleg keresse meg a pénzt a gyerek.

4. Tisztelettel úgy vagyok, hogy azt a szülőnek is ki kell érdemelni. Mert sajnos sok olyan szülő van, aki elvárja a tiszteletet, de semmit nem nyújt ami miatt kellene őt tisztelni, és elvárja hogy a gyerek már a puszta létezéséért is hálát adjon neki.

Amiket viszont felhozol az megint külön téma.

Nem mindegy hogy egy 14 éves akar lila hajat, vagy egy 24 éves, mert előbbinél igenis nevelnie kell a szülőnek a gyereket.

A karrier, iskola, párválasztás meg kényes témák, egyrészt tényleg nincs "joga" beleszólni a szülőnek, viszint észrevételei, véleménye lehet, és tanácsot adhat a gyerekéne. A nem szimpatikus a választott dolog is olyan, hogy lehet rosszindulatból, féltékenységből, de lehet hogy pont a szülő látja jól, és neki persze hogy rosszul esik végignézni ahogy valaki tönkreteszi akár anyagilag, akár lelkileg a gyerekét.

Alapvetően a szülő az szülő és nem valami idegen, így nem is lehet úgy kezelni. És egyik véglet sem jó, se az ha egyáltalán nem szól bele semmibe, sem az ha mindenbe beleszól, és nehéz megtalálni a kettő közti egyensúlyt.

Azért ha 14 évesen lila hajat akarsz az messze nem érettségre vall, de nem is kell hogy az legyen. Viszont vannak szintek amit tartani kell. Azt is lehet mondani hogy "magabiztosabb" lesz, és legközelebb már fültágítót akar, meg tetoválást, meg piercinget. Arról nem is beszélve, hogy a hajfestés az idősebbeknek való, akiknek "muszáj", egy 14 éves meg ezzel vágja tönkre a haját.

Ja, és ha gond van egy 24 évesnél kit vesznek elő? hát az illetőt, és egy 14 évesnél? A szüleit, ez ami nem mindegy.

De persze, legyen akkor "önálló", legyen lila haja, legyen 40 éves pasija aki szétk..rja, igyon, drogozzon...elvégre abba sincs beleszólása a szülőnek, nem?

Utolsó, mond már el nekem, az ízlés(jelen esetben a lila haj) és az érettség milyen kapcsolatban áll?

Pont egy tetoválással kapcsolatos kérdésben írtam, hogy a külföldi barátnőm egyetemi tanárnőjének mindkét karja tele van tetoválva, színes motívumokkal.

Akkor Ő hiába tanár, biztos éretlen?