Szülők, ha lenne egy "fölösleges" lakásotok, akkor megengednétek a lányotoknak, hogy ott lakjon a párjával?
Tegyük fel,hogy van egy lakásotok,ami ki van adva jelenleg,de a lányotok olyan helyzetben van a férjével,hogy albérletben laknak és szeretnének sajátot venni,csak sajnos még nincs rá nekik keret és az albérlet sok pénzt visz el,így nem is igazán tudnak spórolni.
Anyagilag meg úgy álltok,hogy persze jól jönne a pénz,de nem egy nagy érvágás,ha kevesebb folyik be havi szinten.
Még hozzátenném azt,hogy a lányod és a barátja fizetne valamennyit neked havi szinten nyilván,de így nem 90 ezer ft-ra jönne ki nekik az albérlet.
Ti mit tennétek ebben az esetben?
Ti segítenétek a lányotoknak és a férjének vagy nem?
"idős korára szerintem meg kettőjüknek egy 3 szobás lakás nagy lesz.."
Ez meg milyen hozzáállás már, mondjuk ha a gyerekem ezt mondaná nekem, a lófaxt nem kapna! Ne te döntsd már el, hogy aki egy életet végigdolgozott, öreg korában mekkora lakásban is éljen. Az ilyenek szokták bebaszni időskorukra a szüleiket az öregek otthonába, hogy "jóvan az má nekik!", hova ugrálnak.
Van egy hugod is, mint irtad. Lehet ra is gondolnak...
En nem akarnek valasztani a ket gyerekem kozul.
Ne haragudj, de ahogyan feltetted a kérdést szinte a szánkba adod a "helyes" választ. Én most azon gondolkodtam el, hogy miért is teszed fel ezt a kérdést. Te is tudod jól hogy többnyire milyen válaszokat fogsz kapni.Kérdés , hogy ezzel mi a célod? Van benned egy fajta sértettség, és most egyfajta "igazolásokat" vársz esetleg, hogy "milyen önző az anyukád, bezzeg más szülők milyen önzetlenek lennének"?
Egyrészt nem szerencsés mindent készpénznek venni amit itt hallasz, mert "innen " nagyon könnyű "önzetlen szülőnek lenni". Csak annyiba kerül, hogy azt mondom, hogy "természetes hogy segítenék". Látod ilyen egyszerű.
Ráadásul anyukád személyes hozzáállását nem ismerjük ,ezzel nem azt mondom, hogy hazudnál amit anyukád véleményéről írtál, viszont lehet , hogy "apró részletek" kimaradtak ami viszont más megvilágításban tüntethetné fel az egész történetet.
Rengetegszer jártam már úgy , hogy meghallgattam valakitől egy történetet, körbe is jártuk rá kérdeztem több mindenre, majd eldöntöttem, hogy az illetőnek teljes mértékben igaza lehet. Majd amikor a másik felet is meghallgattam részletekbe menően, rá kellett jönnöm, hogy neki is igaza van.:))))
Tehát a lényeg, hogy mit akarsz elérni a kérdéssel illetve a válaszokkal?
Nem bántani, vagy vádaskodni akarok. Megértelek, hogy ha "támogatásra vágysz" a gondolataidhoz.Kérdés hogy mit érsz el vele?
Inkább szerintem próbáld megérteni anyukádat, és elfogadni az ő álláspontját, és ne "ellenséget" csinálj belőle mások támogatásával.
Még az is meglehet, hogy ha elfogadod hogy ő "ilyen"és nem próbálod így vagy úgy "jobb belátásra bírni", egyszer csak magától fogja felajánlani a segítségét. Legtöbb ember nem szereti, ha azt éreztetik mások vele, hogy pl. "segítőbbnek" kéne lennie.
Én magam is sokkal szívesebben segítek akkor amikor önszántamból segítek , és nem valamilyen nyomás által érzem azt , hogy "segítenem kéne".
Tudod így kapásból azt sem lehet megmondani, hogy melyik a jó szülő?
Az aki ahol tudja támogatja a felnőtt gyermekét, vagy az aki bár megtehetné, de inkább hagyja hogy az önállósodjon, megerősödjön,találja fel magát , vagy e kettő között, a sok átmenet?
Ki tudja ,hogy kinek melyik a jó? No persze hosszútávon.
Nem olvastam el a hsz-okat, csak a kérdezőét.
Természetesen megengedném. Mi a fenének teremtettem volna elő a lakást (a lakás értékét), ha nem azért, hogy a gyerekeimet segítsem vele?
Kedves 28-as,amiket eddig leírtam az a színtiszta igazság.
Nem az ellenséget látom benne,hanem sajnos az tény,hogy apámat még mindig pénztárcának nézi,már réges régen elváltak,de a hitelt apám fizeti a lakásra,anyám meg elteszi a bevételt. Ez hol igazságos?! szerintem sehol sem.
Mondjuk apám a hülye,hogy fizeti a hitelt a lakásra.
A másik meg az,hogy az persze természetes volt,hogy a férjem megkapta az öröksége egy részét.
Amikor egyáltalán nem az és mi nagyon hálásak voltunk nekik ezért is. Meg persze próbáljuk viszonozni ahogy tudjuk,pl. befizettük őket pihenni,hogy azért ők is érezzék azt,hogy mennyire hálásak vagyunk.
Sajnos anyum még mindig abban az álomvilágban él és azt szeretné visszahozni,ami 20 éve volt.
Apum mellett ő otthon volt,minket nevelt,abszolút nem kellett dolgoznia,drága dolgokat vett magának (ami persze most is megvan),mert most is drága dolgokat vesz,de most már más a helyzet,mert elváltak,el kellett kezdenie dolgozni és ez neki szerintem egy nagy fizikai és lelki fájdalom,de komolyan,mert azért apum mellett elég kényelmes volt neki.
Sajnos a családunkban sorra azok a példák mennek,hogy a férfi dolgozik,a nő meg csak otthon van.
Én az ég világon nem várok el tőlük semmit,mert tapasztalatból tudom,ha valamit adnak,akkor azzal később visszaélnének,hogy bezzeg támogattunk benneteket stb.
Ezt már jó párszor megkaptuk,mikor nem úgy cselekedtünk vagy mondtunk valamit ahogy nekik tetsző.
A kérdést puszta kíváncsiságból tettem fel.
Igazából persze jól esne,ha felajánlotta volna,hogy költözzünk oda,de tudom,ha elfogadnánk,akkor visszaélés lenne úgyis belőle.
Majd mi megteremtjük magunknak a dolgokat és tudom,hogy igazán azt fogjuk értékelni.
Amúgy meg annyi,hogy azt persze mondják,hogy lakást vegyünk,hogy ne kelljen albérletbe lakni és fölöslegesen kidobni a pénzt. Ilyenkor szoktam megkérdezni tőlük,hogy na és miből vegyünk,ha nincs annyi pénzünk?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!