Milyen egy orvos gyerekének lenni?

Attól függ, hogy milyen értelemben kérdezed?!

Az én édesapám szülész. Rengeteg "öröm" éri a munkájával kapcsolatban. Mindig is úgy jellemezte a munkáját, hogy a "Teremtés utószója", ő az, aki világra segíti a jövő nemzedékét, a reményt és a tisztaságot.

Viszont akad olyan, amikor negatív dolgok is érik (halál).

Ilyenkor képes napokat - heteket magába roskadva tölteni. Persze, az élet megy tovább és ezt ő is tudja, de látszik rajta ilyenkor, hogy ezerszer végig gondolja és átrágja, hogy mi történt, mi történhetett volna másképp.

Nekem két lányom van, és igaz protokoll miatt neki köze nem volt egyik terhességemhez és szülésemhez sem, de bent volt a műtőben mind a két alkalommal és ott ült a fejemnél. Nekem sokat jelentett és rengeteg erőt adott.

Barátnőm (születésünk óta össze vagyunk nőve) anyukája gyerekorvos. Vele kalandosabb volt az "élet". :)

Viszont mai napig rengeteg tanáccsal és segítséggel lát el :)

Nekem az apum orvos. Nem mondanám átlagos embernek, de nem a szakmája miatt különc. Egyébként ami feltűnik a többiek számára is, hogy intelligensebb az átlagnál és hogy sokkal többet dolgozik.

Szerintem nem másabb egy orvos gyerekének lenni, mint egy ügyvédének, mérnökének, vagy egy átlagonsnál műveltebb buszsofőrének.

Egyébként mi külföldön élünk, de ő nem fogad el hálapénzt, szóval nem keres csillagászati összegeket, aminek én még örülök is. :)

Látom mekkora szaktudása van, milyen felelősségteljes a munkája, én erre nem lennék képes. Örülök, hogy van miért felnéznem rá .