Féltékeny gyerek?
Az óvodai farsangi bulin felvettem az egyik kislány pár hónapos kistestvérét. Erre a 4 éves lányom sírni kezdett, és azt üvöltötte "Anya nem szeretlek!"
Ennyire rosszul esett neki, hogy felvettem egy idegen gyereket?
Azonnal hazahoztam, megvigasztaltam. Látszólag helyre állt a béke.
A gyerekek ilyenek. Kistestvér érkezésénél is jellegzetes reakció a féltékenység, ez természetes, igaz az kissé más szituáció, mert ott ténylegesen "veszélyeztetve" van a nagyobbik pozíciója.
Ez egy kissé eltúlzott reakció, mert már elég nagy ahhoz, hogy tudja, ez egy csak idegen kisgyerek és nem viszitek haza, nem jelent "riválist".
Lehet eddig túlságosan ő volt a központban és nincs hozzászokva, hogy rajta kívül mások is léteznek akikkel anya olykor foglalkozik.
Ezert egybol haza hoztad? Miert?
Aranyos meg minden, de a lanyod azert mar ne sajatitson ki. El kell neki magyarazni, az o szintjen, hogy nincs azzal semmi baj, ha mas gyerekhez is hozza nyulsz, hisz attol te meg a te anyukaja maradsz.
Két testvére van, szóval nem mindig csak ő van a középpontban.
Sírt és ordított, kb. 3/4 óra alatt tudtam megnyugtatni. Nem akartam a többiek mulatságát is elrontani. Mindenképpen hazahoztam volna 11-kor, még ebéd előtt, mert ma szabadnapom van, és velük akarom tölteni.
Nekem mindkét lányom féltékenyen reagált, ha más kisgyereket vettem fel amíg kicsik voltak. Ők meg azt szokták mondani, hogy "te az én anyukám vagy, tedd le! Meg, hogy aludni akar, nem akarja a baba, hogy fogjam, stb."
Én nagyon jól szoktam rajta szórakozni, persze ezért nem tettem le a más gyerekét, hanem elmagyaráztam nekik, hogy semmi ok a féltékenységre, én mindig az ő anyukájuk maradok, akkor is, ha felveszek egy másik kicsit. Én túlzásnak tartom, hogy te ezért egyből hazavitted.
A féltékenység természetes jelenség a gyerekeknél. Barátnőm 2 évese nem állt szóba az anyjával, amikor hazajöttek a kórházból a kistesóval. Duzzogott sokáig, én figyelni kellett, hogy nehogy bántsa. Sokféleképpen reagálhatnak, majd kinövik, ha úgy látják anya szívében nekik mindig helyük van.
Sajnos nem volt rá mód, hogy a babával a kezemben elmagyarázzam, mi a helyzet. Mikor meglátta azonnal kirohant, úgy szaladtam utána, nehogy kimenjen az udvarra. (Persze a picit előtte visszaadtam az anyukájának.)
Először próbáltam megbeszélni, megnyugtatni, de hamar beláttam, hogy nem lesz könnyű. Ezért hoztam el. Tudva meddig tartott megnyugtatni, hiába maradtunk volna, végig hisztizte volna a farsangi bulit, és ugyan így sírva hoztam volna el.
Nekem az unokatestvéreim majdnem annyi idősek mint a lányaim.
A nagylányom(szintén négy éves) szinte őrjöngött, hogy ne fogjam az unokafivérem, aki ugyanúgy baba, mint a húga.
Végül az esti bábozáskor elmondta, hogy attól fél, hogy lecserélhető.
Tehát a kis fejében úgy rakta össze, hogyha nálam is lehet más gyereke, akkor talán ő is lehet másnál. Szóval attól félt hogy lecseréljük őket.
Néha elég kitekert logikája van a gyerekeknek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!