Szerintetek is, olyan fontos egy gyerek életében az első 25 év?

Nos nézzük mi történik a gyermek első 25 évében. Először is megszületik. Megtanul fordulni, megemelni a fejét, felülni, felállni, járni, beszélni. Később játszik, eszik egyedül, mondókákat mond. Bölcsibe, oviba megy, évről évre fejlődik, barátokat szerez, farsangkor beöltözik tűzoltónak, mert az akar lenni, ha nagy lesz (behelyettesíthető). Elkezd suliba járni. Imád írni, olvasni utálja a matekot (behelyettesíthető). Falja a könyveket, tanulja a számítógép kezelést. Hamarosan otthonra is kap egyet, még betárcsázós internettel. Ujjong, örül neki. Elballag általános iskolából, középiskolás nagyfiú lesz. Érdeklik a lányok. Elcsattan az első csók. Átverik, átver ő is lányokat. Végül jön a nagy szerelem, lefekszenek egymással, majd elmúlik a nagy szerelem. Jön más. Közben megküzd a tinédzserkorral, az első berúgással, a másnappal, a világgal. Eldönti, mi akar lenni, felvételizik, leérettségizik. Elköltözik otthonról, tanulja a szakmáját, vagy épp felsőoktatásban tanul. Közben dolgozik 20+ féle diákmunkát. Kijut külföldre, vagy az ország másik felébe. Volt már több barátnője. Végez az iskoláival, elhelyezkedik a szakmájában, dolgozik becsülettel. Egyre önállóbb, már felnőtt. Összeköltözik a barátnőjével, tervezik a házasságot, gyereket. Vagy éppen otthon él, és a sokadik iskoláját végzi, hogy boldog jövőt teremthessen magának.

Ez történt vele nagy vonalakban, amikről lemaradtál, aminél nem voltál ott. Nem te tanítottad meg bringázni, nem veled itta az első felest, nem borotválkoztatok együtt.

Nem, nem lesz apa-fia kapcsolatotok. Legyél nagyon hálás, ha lesz bármilyen kapcsolatotok, ami pozitív.

Dehogy fontos, végül is csak csecsemőből felnőtt lett ez alatt az idő alatt.

Az sokkal fontosabb, hogy a nehezét így megúsztad. Igazán megérthetné, hogy most mikor már csak sörözni kell vele, akkor vállalod ezt a hatalmas felelősséget.

Már bocs, de fiad helyében max. köszönnék neked, és annyi. Úgy fognám fel, hogy aki lemondott rólam, az nem a szülőm, legfeljebb olyan, mint valami távoli vér szerinti rokon, akihez nem sok köze van.

A szülő feladata, hogy felnevelje és védelmezze a gyerekét, te meg magára hagytad őt csecsemőként. Most, őszintén mit vársz tőle?!