Én ezt már nem bírom, segítségre van szükségem. Valaki tud tanácsot adni?

A "családom" teljesen szét hullott, az apám azt mondta nem érdeklem, igazából ez annyira nem hatott meg. A dolog ott kezdődött, hogy anyukám 6 évvel ezelőtt össze jött a nevelőapámmal, ő kertes házba akart költözni, nyilván mennünk kellett. Ki szakítottak a baráti társaságomból. Nagyon rossz volt és nem bírtam elfogadni a helyzetet.

Nevelő apám nagyon rosszul viselkedett velem, parancsolgatott, ordított, megütött, lökdösött,

Ezek már kicsit lecsitultak, de idő közben anya teljesen megváltozott, nem tudok már úgy beszélni vele mint akkor mert nem lehet egyszerűen,

Közbe megszületett a kistesóm aki már 4 éves.

Minden egyes nap a negativitás , az ordítás, a vita. Az emberbe egyszerűen bele erőltetik, hogy "az élet sz*r" .

Ha jó kedvűen jövök haza, akkor is bele csöppenek egy vitába és rajtam csattan, hogy "mert ha nekem szar kedvem van sakkba kellene állnod" és, hogy " bár meg se születtetek volna, nem lenne ennyi probléma" , na meg a " belőled soha nem lesz semmi".

Már menekülök otthonról, vagy kint vagyok vagy a szobámban. Azért is mindig kapok mert , hogy sose vagyok otthon a családdal.

De ki akarna ott lenni ? Írtózom tőle..

Szerencsére a jövő évben páromhoz költözök, de addig is mit tegyek? Hogy csináljam? És mi lesz a hugommal?

Nem bírom ezt.. 17/l