Rossz szülők lennénk, hogy mondhat ilyet az anyám?

Ott kezdeném, hogy fiatalon becsúszott a nagyobbik kislányunk. Én 20 voltam, párom 21. Ok, nem voltunk eleresztve anyagilag, én addigra fejeztem be a 2éves képzést, párom a fõsulit, de neki volt addigra munkája és egy lakása. Nem nagyon, de elférünk ezt tudtuk venni egy vidéki örökölt ház árából. Mondhatjuk, hogy õ jól keres, jó helye van. Csak én ugye keveset kaptam. Mikor megszületett a kislányunk, úgy döntöttünk, hogy bevállalunk még egyet. A két kislányunk között 16 hó van.

Másfél vlt a kicsi mikor visszamentem dolgozni.

Azóta 300 ezer a nettónk, hitelünk nincs, lakásunk van. Egy kocsit is vettünk, igaz elég tragacs. Majd lesz jobb.

Ez az egyik baja az anyámnak, hogy fiatalon, felelõtlenül? vállaltunk gyereket a semmire?, szerintem viszont 30-asok közül is van aki ilyen körülmények közé vállal két gyereket. Sõt.

A másik probléma szerinte velünk, hogy a gyerekek mellõl eljárkálunk: havi egyszer bulizni, hetente barátokkal. És barátok feljönnek hozzánk. Lyenkor normálisan elbeszélgetünk, igaz van pár lökött barátunk, de a gyerekre semmi extra hatás.

24 vagyok, igen igénylem a társaságot, van, hogy gyerek nélkül, de szerintem ezzel semmi baj!

Eddig anyám sem szólt le, most viszont ezeket vágta a fejemhez. Nagyon sz.rul esett, sírtam egy órát.

Eddig azt hittem szerinte is szépen neveljük a kislányainkat