Mért ilyen velem anyám? 14/L
Figyelt kérdés
Kezdjük az elején. Kb. 4 hónapja apám nem jött haza, megcsalta anyámat. (De régen is ezt csinálta.) Anya beadta a válást. Apa elköltözött a barátnöjéhez. Azota anyám állandoan neten lóg és társkeresözik. És ha hozzá merek szolni valamit kicsit elönyösebb hangon egyböl le vagyok szidva hogy nem vagyok normális, olyan vagyok mint apám, már kiskoromba el kellett volna vinnie orvoshoz meghogy elvisz pszihologushoz. Stb. Nem ért máshoz minthogy apámat hordja el mindennek. Ja meg nagyon undoritoan viselkedik. Kint vagyok a konyhába eszek, kijön, kinnt van egy idejig és bejelenti hogy elmegy wc-re. Énmeg köpni nyelni nem tudok, azonnal elmegy az étvágyam. Meg reggel mindig bemegyek hozza felkelteni, mert ha nem keltem fel délutánug alszik. És akkoris elkezd nekem panaszkodni kérdezés nélkül hogy "jajj fáj a hasam megjött a vérzésem!". Kérdem én, ki kérdezte.? Állandoan saját magát sajnáltassa/sajnálja magát. Holott az ö hibája volt mert nem foglalkozott vele, csak kihasználta. És amikor mondom neki hogy aligvárom hogy kijárjam a sulit és menjek pestre továbbtanulni, elküld melegebb éghajlatra, vagy mondja hogy költözzek apához, aztán leszar engem. Nem mintha eddig nem azt csinálná. Megkérem hogy kérdezzen ki pl. Kosztolányi életrajzábol és asztmondja ö ezt nem tudja kikérdezni(amikor világosan levan oda irva a születési idelye meg ilyenekn) nem tud feltenni egy normális kérdést se. Már elegem van belöle és még 4 évet ki kell vele birnom. Ja és azt már nem is mondom hogyvelveszi a pénzem hogy cigit tudjon magának venni. Mivel rossz az anyagi körülményünk. Ja meg aggyik nap megemlitettem neki hpgy azt szeretném hogy a szobába a falam tele legyen a kedvenc bandám ppszterével meg olyan ágynemüt akarok stb. Akkoris be lettem fenyitve hogy elvisz pszihologushoz. De tudja hogy nekem ez a banda az életem. De ö csak leszarja. Hányszor volt olyan hogy megakartam halni, ö miatta. De akkor csak a kedvenc bandámra gondolok mert akkor megnyugszom. (Bocsi a hibákér, meg az öszevisszaságér)2014. okt. 31. 10:46
11/15 A kérdező kommentje:
Még ezeket senkinek se mondtam el. Nem tudok senkinek se beszélni az érzéseimröl mert kiskoromba amikor kimutattam sokszor kinevettek. Ezért "bezárkoztam" nagyon nehéz rolla beszélni nekem. HA sirni támad kedvem akkoris visszatartom nehogy meglásson valaki. Pedig sokszor jön rám olyan hogy sirnom kell. :/ Igazából mi soha nem voltunk egy család.
2014. okt. 31. 11:48
12/15 anonim válasza:
Ha vannak keresztszüleid akkor velük kéne erről beszélni és megoldani hogy náluk lakj
13/15 Bence_ válasza:
Ügyes vagy ha ilyen körülmények után is megtanultál nyitni.
Érzése mindenkinek van, éppen ezért teljesen természetes.
Ahhoz, hogy normális kapcsolatod legyen bárkivel muszáj kifejezned, elmondanod az érzéseidet. Ezekből a reakciókból tudja a másik, hogy mire, hogy reagálsz. Mi esik jól, mi nem. Akik meg kinevetnek azok csak a saját félelmüket, hibáikat próbálják igy palástólni. Minden ember veled,szembeni viselkedése az magáról az emberről árulkodik nem pedig rólad. " Aki mondja másra az mondja magára"
14/15 Bence_ válasza:
Sírni is kell néha. Attól megkönnyebbül az ember, időt nyer, hogy feldolgozza a dolgot. Ne bele roppanjon.
15/15 A kérdező kommentje:
Keresztszüleim nincsenek. Ma is már ott tartottunk hogy egy normális mondat miatt elzavart itthonrol hogyha valami nem tetszik el lehet költöznöm apához.
2014. nov. 1. 12:32
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!