Diploma? Hogy ne lógjak ki a sorból?

Ja igen, és, ha van most 200-250,akkor az nem rossz. Ha meg azért csinálnád, hogy több legyen a pénz, akkor nem csinálnám. A családtól vennéd el az időt. 3-4 év hosszú idő.

Férjed is jól keres. Nem vagy rá szorulva.

És a bratyó milyen jogon szekál, hogy diplomázz le? Ha ő is verdeshetné a mellét, hogy bezzeg az ő szakmája/papírja, blablabla... akkor még megérteném, de így? Megérte 3 évet tanulni a semmiért? Pontosabban azért, hogy olyan melót csináljon, amit bárki más is csinálhat végzettség nélkül?

Én végig gondolnám a lehetőségeimet és hogy szeretném-e. Pl. ha egyszer kirúgnak a munkahelyedről, tudsz-e máshova menni a környéken, vagy csak a "közszférába". Igen, tudtommal ha pl. egy általános kórházban dolgozik az ember, akkor a bértábla szerint diplomával többet kap, mint nélküle (na nem sokkal), ezt általában más munkahelyen is preferálják, vagy is valamilyen szinten kompenzálják a tudást magáncégek is. Én mérnök vagyok, de ez nálunk is így van. Pl. valamivel többet kap az, akinek mesterképzéses végzettsége van, mint az, akinek csak alap diplomája és így tovább. A mi cégünk támogatja azokat, akik tovább kívánják képezni magukat, így amellett, hogy a tanulmányokhoz megfelelő hátteret biztosítanak, utána valamivel magasabb fizetésre is lehet számítani. Így megy ez jobb helyeken... (ezt csak az értetlenkedők kedvéért).

Szóval, szépen befeküdnék egy kád forró vízbe a helyedben este és mérlegelném, hogy én mit akarok, pro és kontra (akár fel is írhatod), mi szól ellene, mi mellette. Csak a család nyomása miatt marhaság lenne belekezdened, meg se próbáld, de ha te is szeretnéd, akkor hajrá. Holtig tanul az ember!

Tanulni mindig érdemes. Persze nálunk sokan csak odáig látnak, hogy sok-sok pénzt akarnak nulla tanulással keresni - ez nagyon egyszerű, anyagias lélekre vall.

A te helyzetedben már csak azért is érdemes tanulni, mert a ranglétrán így tudsz feljebb jutni. Ha úgy érzed, hogy a képességeid alapján alkalmas lennél erre, és csak a papír hiányzik, akkor szerezd meg a papírt is és lépj előbbre. Teljesen felesleges 26 éves korodtól életed végéig leragadni egy szinten.

A párom ugyanezt játszotta el - szakmája van, jó is benne, de mire én megismertem 27 éves korában, már elért a "csúcsra", a jelenlegi végzettségével magasabb pozícióba nem léphet. Ezért teljesen logikus, hogy megvárjuk, amíg én lediplomázom nyáron, és jövőre ő kezd el tanulni. Végül is van a munkaerőpiacon még vagy 35 éve, ennyi idő alatt nem baj, ha nem végig ugyanazt csinálja :)