Tényleg normális amit a szüleim csinálnak?

Valami miatt frusztráltak a szüleid (anyagiak, munkahely, házasság), és rajtad vezetik le. Kihasználják, hogy kiskorúként rájuk vagy utalva, és nem szegülhetsz ellen. Érzelmi box zsáknak használnak.

Velem is ugyanezt csinálták. Aztán mikor nagykorú lettem, elköltöztem, most meg hiányolnak.

Sajnos nemigen tehetsz semmit, maximum annyit, hogy nem veszed a szívedre, mert nem veled van a baj.

A b_zizás abszolút elfogadhatatlan és sok más is amit leírtál, de szülőként mondom, (2 kiskamasz lány), hogy tényleg napi szinten tudtok agyphaszt okozni az embernek. A kulcsos példád remek, csak k.b. ennyi szalad át az ember agyán:

elveszett/ellopták, újat kell csináltatni, le kell cserélni a zárat, rohangálás, pénz, leeshetett volna a kerítésről... ó b+ itt van a táskában, miért kell engem sz.patni, detelevanaphasom.

Aztán persze ezt ordibálással, meg alázással előadni nagyon nem frankó.

Te csak kamasz vagy és most a szülők mindenért hülyék. Ez még pár évig így megy, aztán már hálás leszel. Én is baromságnak tartottam ezt, mostmár mágképp gondolom az életet. Akik szerint meg a szüleid hülyék kb. hasonló korúak lehetnek mint te.

Ebben a korban MINDEN fiatal azt hiszi a szülei zrikálják...

azért utolsó, nem teljesen igaz amit mondasz, nem tudhatod teljesen, ki milyen háttérrel jön, ha szeretnéd, mesélhetnék én neked szép történeteket azokról a "oh, dehogy zrikáló, csak jót akaró!" szülőkről. könnyű lenézni a kamaszokat.

kérdező, valóban szétszórtnak tűnsz egy kicsit, de ez még megeshet másokkal is. sajnos a szüleid nem túl intelligensen és felnőttesen reagálják le a helyzetet. mást nem tehetsz, minthogy kivársz, aztán elköltözöl, és éled az életed. az egyéb sértegetéseket pedig próbáld el elengedni a füled mellett, nem veled van a baj, hanem velük. normális ember ilyet nem mondd a szüleinek.

A szülőknél eléggé nehéz átállni a tini korhoz.

Az nincs jól, hogy mindenért Téged vesznek elő, ami van az életükben és így, ha pl teszel egy apróságot, akkor így reagálják le.

Azzal, hogy pl ha a körzőt matekra elfelejted betenni és leordítanak, annyit érnek el, hogy amikor lesz egy komolyabb baj, nem mersz eléjük állni.

Tapasztalat - nagyon jó volt a magatartásom, nagyon jó jegyeket kaptam, de minden apróságért le voltam üvöltve, néha pofon is lettem vágva, persze nem gyakran, volt, hogy apám lila fejjel üvöltött, apám rosszul lett, ha pl kiöntöttem az italom, de mondtam rögtön, hogy feltörlöm... Ha nem voltam jól és haza kellett vinni a suliból, apám torka szakadtából üvöltött... (És ilyen csak egyszer volt).

Aztán 10 évesen begyulladt a fülcimpám hátul, nem mertem szólni, mert féltem, így reagálják le... És csak nőtt a púp rajta, nőtt, nőtt, már éjjel-nappal fájt, de nem mertem szólni. Aztán, amikor nem bírtam tovább, egyszer remegve elmondtam és utána torkom szakadtából sírni kezdtem a félelemtől és b....us, már odáig húztam, hogy be kellett vinni a sebészetre...

Tudom, hogy a szülőknek eléggé nehéz, kledolgoznak napi 8-10-12 órát, hazamennek, szalad a háztartás, aztán a gyerek még jön haza azzal, hogy nincs meg a lakáskulcs vagy ágybavizel vagy összetör valamit, és akkor durran el az agyuk - de azért néha tolerálni kell magukat, mert a végén tényleg elérik ezzel a "Ezt vedd el" "Koszos, kócos dög vagy (közben kétszer fürdött a gyerek és fésülködött)" "Miért csak 4,9-es az átlagod?!?!?" stb, hogy a gyerek a komoly bajnál nem mer a szülei elé állni.