Fiatalabb 20-on,30-as nők akik házasok. Titeket nem szokott anyátok, anyósotok kritizálni a háztartásotok miatt?

légy erős, ezt még 50 éves korodban is megkapod tőle :)

vannak ilyen anyukák, ezzel együtt kell élni

Én ugyan nem a fiatalabb korosztályhoz tartozom, de fiatal menyem van, és nagyon-nagyon figyelek arra, hogy ne minősítsem semmilyen tekintetben a háziasszonyi ténykedését. Sőt, mivel mostanság tanulgat főzni, noszogatom a fiamat, hogy dicsekedjen vele nekem, úgy, hogy ő is hallja, hogy milyen finomakat főz. Ez eddig be is vált, most már ha megakad vagy elbizonytalanodik a főzés közben, felhív telefonon és tanácsot kér. (Tőlem, és nem az anyukájától.)

Az pedig, hogy mennyit takarít, úgy gondolom, nem tartozik rám, ők KETTEN tudják, hogy ki mennyit dolgozik, ki ér rá jobban, a fiamnak sem esik le a karikagyűrű az ujjáról, ha ő viszi le a szemetet vagy elmosogat, ha már főzni és mosni nem tud, és azt mindenképp a neje csinálja. Ezek a dolgok szerintem annyira az ő magánügyük, hogy sem anyának sem anyósnak nincs beleszólása. Csak ha kérdeznek. (Nekem szerencsém volt, mert édesanyám sem szólt bele a háztartásomba, és anyósom - más egyéb hibája ellenére - szintén nem kritizált.)

Magadnak és a családodnak akarj megfelelni, másoknak úgysem tudsz. Ha mond valamit mondd hogy : Köszönöm a jó tanácsot majd megbeszéljük a férjemmel hogy megfogadjam-e.

Az idősebbek általában szeretnek rendezkedni a fiatalabbaknál. Így került egy barátnőméknél minden műszaki eszközre csipketerítő is.:-) De előfordulhat a jövőben hogy barátnőid fogják jobban tudni hogy kellene neked rendezkedned. Tanuld meg leszerelni a rendezkedőket. Ha beszól anyukád csináltasd meg vele az adott munkát.

Már nem. Leszoktattam róla anyóst. :)

Anyukám sosem szólt, mivel ő nevelt, sőt, 14 éves koromtól nyaranta én vittem a háztartást, mert én otthon voltam a szünetben, a szüleim meg dolgoztak.

Anyóspajti próbált a saját ízlésére formálni (tegyek mindenhová saját kézzel hímzett terítőt, papír kell a szekrénybe az ágynemű alá, csipkeszegély, porfogó csetreszek stb.), nem hagytam. Közöltem, hogy nekünk nem tetszik, nem úgy lesz.

Nem mondom, hogy mindig minden tipp-topp, de tisztaság van, rend nem mindig, mert egy tíz hónapos és egy 3,5 éves után nem pakolhatok állandóan.

Amúgy sem vagyok az elnyomható típus, ezt már anyós elfogadta és ma már meg sem próbál irányítani. Néha van a részéről egy kis burkolt kritika "én ezt nem így csináltam, de te tudod..." szöveggel.

Édesanyám szokott kritizálni, de abba bizony tojok magasról, mert olyan megjegyzései vannak, hogy ő lát macskaszőrt a házban, úgy, hogy 2 macskával naponta jár a robotporszívó...:)

Nagyon szeretem anyukámat, de néha olyan abszurd megjegyzései vannak, hogy csak mosolyogni tudok. Persze ő sem rosszindulatból mondja szerencsére.

Anyósom nem szól semmit, ha mégis, akkor inkább segítőkész jelleggel, pl. én ezzel meg ezzel mosom fel a padlót mostanában, és sokkal jobb, mint amit korábban használtam, ha szeretném hoz nekem is egy flakonnal legközelebb. Soha nem volt még belőle sértődés, ha ajánl valamit általában megfogadom, mert tényleg segítőkész.

Anyám sosem kritizált. Sőt, mivel kitűnően főzök, bármilyen családi összejövetelen favorizálva voltam.

Ám de az anyósom!!!! Mint állat, úgy suvickoltunk a férjemmel együtt két napig a lakást, hogy megfelelően tudjuk vendégül látni, és mikor megérkezett, nekilátott a fürdőszobába fúgát tisztítani. Nem volt elég fehér.

" Látod, jányom, így kell ezt!" azután a fazekak fületöve következett:)