Hogyan fogadnatok, ha 21 eves lanyotok kijelentene, hogy otthagyja az egyetemet?

"Nem bántásból, de mit szólnának ha a te szinteden lennék? "

Ne haragudj, lehet, hogy kepzett vagy, de hogy buta, az is biztos!

Ilyen a ciganyok nem irnak!

Elárulom, hogy nem vagyok túlképzett, nem is egyetemre jártam, az ész minőségét nem az iskolázottság miatt mondtam, engem nem az érdekel milyen szakmám van, hanem a szüleim hozzáállásával van a baj. de nem az iskolázottság a mérce egyáltalán. itt már az életről van szó.

12-es vagyok még.

Szóval nem téged bántottalak, engem a szüleim hozzáállása zavar. nem álmodok nagyokat hogy én műkörmösként talpra állok hiszen mindenki tudja hogy ez hobbiszakma, és nem családfenntartó szak.

Nem is az számít hogy milyen iskolánk van.

A bizalom hiánya a gond.

Van annyi kereseted vagy megtakarításod, hogy kifizesd a jogsit meg a tanfolyamot? HA igen, akkor hajrá, kétlem, hogy haragudnának, ha nincs és az ő pénzükből akarod, akkor viszont az még mindig "rajtuk élősködés".

Én a helyedben először keresnék egy munkát, aztán megmondanám a szülőknek, hogy sajnos ez a helyzet, természetesen a költségeket fizetném (kaja, rezsi rámeső része) a többi pénzt pedig félretenném a tanfolyamokra.

A falu véleményére mindig is magasról tettem. :)

A jogsi jó kezdet, sok álláshirdetésben alapfeltétel az állás betöltéséhez a B-kategóriás jogsi, de legalábbis előnyt jelent.

Gondold végig, mivel foglalkoznál szívesen, akár a műkörmösség mellett is, és végezz el egy OKJ-s tanfolyamot. Ha jó szakmád van, itthon is bőven tudsz boldogulni, nem kell külföldre menned.

A faluval meg ne foglalkozz, ez a te életed, egy van belőle: éld úgy, ahogy szeretnéd! :) Ha később mégis meggondolnád magad, akár munka mellett is elvégezhetsz egy főiskolát, nem maradsz le róla végérvényesen.