Lehet valaki a-miatt depressziós, mert 18 évesen nem engedik sehova?

A 4-5-ös talán kicsit nyersen fogalmazott, de teljesen igaza van. A beléd kódolt szégyenérzeten egyedül te tudsz változtatni, ha nem teszed, ha nem ignorálod a szüleidet ilyenkor, még 40 évesen is azon fogsz aggódni, vajon mit szólnának ehhez vagy ahhoz.

Nem vicc, ismerek egy 42 éves nőt, vagy 20 éve a saját fizetéséből, saját lakásában él, de amikor venni akar magának egy táskát (még mindig a saját fizetéséből) felhívja az anyját, és megkérdezi, hogy megveheti-e.

Ne akarj így járni.

3-as vagyok ismét

Komolyan mondom, szedd össze magad és költözz el, különben 30-40 évesen is velük fogsz élni család, gyerek mélkül, saját élet nélkül. És ne gondold, hogy majd ha férjhez mész megváltozik majd minden...ugyanis amíg velük élsz, nem lesz komoly párkapcsolatod sem, mert nem engedik majd meg, mert nekik soha senki nem lesz megfelelő.

Hidd el, nem bántani vagy piszkálni akarlak, saját tapasztalatból beszélek! Anyám dettó mint a tiéd, apámnak beleszólása sem volt semmibe.

NE vagdosd magad!!! Nem old meg semmit. Ha társaságban vagy és jól érzed nagad, nem kell szégyenkezned. A te életed, ne engedd hogy tönkretegyék. Írod szereted őket...én sajnos már szeretni sem tudom anyámat, apámra meg egyszerüen csak haragszom, hogy egész életemben egyszer nem mert kiállni értem anyámmal szemben.

Én voltam annyira erős, hogy 19 éves korom előtt otthagyjam őket, elmentem jó messzire, 400km-re. Soha nem bántam meg.

légy erős és vedd kezedbe az életed, mielőtt teljesen tönkremész! Kitartás, sikerülni fog, csak hidd el te is! :)