Soha nem osztottak meg semmi fontos dolgot velem a szüleim. Most már nem tudok hinni nekik. Másokkal is fordult elő ilyen?
Soha nem mondták el, hogy milyen kiadásaink vannak, mennyibe kerülnek a számlák, mennyi vizet vagy áramot fogyasztunk.. alapvetően a pénzügyeket úgy titkolták mindig, mintha valami nagyon intim dologról lenne szó. Szinte semmi életre felkészítő dolgot nem árultak el soha, mindig annyit mondtak amikor kicsi voltam, hogy "majd ha nagy leszel, megtudod".
Érdekes módon, a hugom is még elég fiatal, mégis ha kérdez valamit, a korához megfelelően elmagyarázom neki, hogy miről is van szó, és megérti. Akármiről kérdez, akármiről van szó.
Mára már felnőttem, de amikor a nevelőapám fizetéséről kérdeztem az új munkahelyén, csak annyit kaptam válaszként, hogy "jövő ilyenkor már az összes pénzt megtarthatjuk amit keres, mert ki lesznek fizetve a hitelek és tartozások". Amikor rákérdeztem, hogy mennyi tartozás van, akkor meg csak az volt a válasz, hogy "pont elég".
Nem tudom mire megy el pénz itthon, folyamatosan csak azt hallom, hogy "nincs pénz erre, nincs pénz arra" "egy hónapra van 3ezer forintom" , és a legkisebb apróságokért is üvöltözés meg balhézás van. (jelenleg abból is, hogy egy teljes doboz tejfölből megettem egy kanállal.. a tesóm meg evett egy szelet szalonnát ami alapból 6x6 cm-s lehetett..)
Már nem tudom elhinni egyáltalán azt hogy nincs pénzünk, mert már volt olyan, hogy anya még sírt is, hogy nincs pénzünk, és nem tudja mit fogunk enni, aztán másnap elment venni magának egy új táskát... Most a héten is minden nap kiabálás van, hogy nincs pénzünk, még kaját venni is alig tud, de reggelire két islert vett magának..
Azt még hozzáteszem, hogy 3-an vagyunk testvérek, én vagyok a legidősebb, de még én is iskolába járok (18/L), és az egyszerűség kedvéért a szüleimnek az anyukámat és a nevelőapámat értettem, mert az apám már pici koromban lelépett. A nevelőapám pedig külföldön dolgozik.
Másoknál is van ilyen? Hogy kezelitek?
válasza:Hat ne haragudj, de mi se szamolunk be a gyereknek a bevetelunkrol es a kiadasunkrol. Nem tartozik ra. Veletlenul elszolja magat valahol, aztan jonnek a problemak.
Nagy vonalakban, osszegek nelkul lehet beszelni arrol, hogy az elet nem ingyen van, a szolgaltatasok,a mindennapi megelhetes penzbe kerul, de osszegeket enm kell tudnia egy gyereknek.
válasza: válasza:Még a 4 éves lányomnak is elmondom nagy vonalakban,hogy mi fán teremnek a dolgok...
Összegről nem beszélek,mert úgy sem érti.Viszont azért 18 éves fejjel már én is tudtam,hogy mi mennyi (bevvétel,kiadás). Más tészta,hogy mindig az utóbbi volt több és azt is átláttam,hogy rosszul csinálták a dolgokat! Ebből tanultam!
válasza:Sosem értettem az ilyen titkolózós szülőket!Aztán majd nyávognak, hogy élhetetlen a gyerek!
Anyu hasonló volt...Mindig jajgatott, hogy nincs pénze, stb, de azt láttam, hogy amire ő ésszerűnek látta, arra volt és nem beszélte meg velem, mennyi pontosan a bevétel és abból mire mennyi a kiadás.5 éves koromban erre még nyilván nem is voltam kíváncsi, de 15 évesen azért már odaültethetett volna maga mellé, hogy összepakoljuk a sárga csekkeket és megbeszéljük, mire, mennyit, hogyan kell...Mikor ilyesmiről érdeklődtem, megkaptam, hogy semmi közöm hozzá.Na, elég nehéz is lett a helyzetem, mikor egyedül maradtam és magamnak kellett kitapasztalnom, hogy kell gazdálkodni.
Én már pl máshogy bánok az én gyermekemmel.Én sosem titkolóztam, így nem is lett követelőző, mert tudja, mennyi van és mennyit kérhet, megérti, tudomásul veszi.
Jól gazdálkodik a pénzével, gyerek korától kifejlődött benne egy fajta realitás érzék, tudja, mennyink van, mit kell tenni, hogy jobb legyen, hogyan kell megbecsülni a pénzt!
válasza: válasza:Életképtelen lúzer? Miért lennék az? Mert reggeltől estig az iskolában vagyok, vagy itthon tanulok, hogy főiskolára mehessek? Vagy esetleg legyen egy olyan alap végzettségem, amivel már nem takarítónak mehetek el? Mert ezzel a válaszoddal eléggé azt sugallod, hogy te ilyen helyzetben vagy. Azért pedig, mert neked rossz a helyzetet az alacsony iskolázottságod miatt, nem én vagyok a hibás.
A többieknek viszont köszönöm a válaszokat :)
válasza:" Ja és nem hiszem, hogy attól kéne félni, hogy agyerek elpletykálja a szülők anyagi helyzetét.Nem ez a gyerekek kedvenc témája.Ha mégis, akkor meg ki foglalkozik vele?"
Nem szándékosan, de elkottyanthatja. Ha rossz környezetben teszi, akkor a pletykátol a rablásig bármi lehet a következmény.... Olyan ez, mint amikor a butuska kiteszi a Facebookra, hogy X naptól Y ig nyaralni megy - aztan csodálkozik, ha betörnek hozza....
válasza:azért nem a 18 éves "gyerek" fogja elpletykálni a dolgokat, ezt azért lássuk már be.
kedves kérdeő, igazad van, ha tényleg ennyire rossz a helyzet, és nem akarnak beleavítni a dolgokba az gyerekes. meg baj hogy esztek a testvéreddel?! na ez már... súlyos gond. anyád elég érdekesen látja a világot, ha nyavajog aztán elmegy táskát venni. próbáld kivonni magad alóla, nagyon helyesen teszed hogy készülsz a főiskolára. ilyen "szülőtől" csak menekülni lehet, előbb érzelmileg, aztán fizikailag, sajnos ezt a saját káromon tapasztaltam/tapasztalom meg, nem a levegőbe beszélek. támogasd a testvéreidet, ahogy tudod, de próbálj elvonatkoztatni az életben az anyádtól, nem normális. egyébként az én szüleim is ilyenek, csak itt rengeteg egyéb probléma is van, meg ők olyan apróságokat is elfelejtettek nekem mondani, hogy a nagymamámról már lemondtak az orvosok, stb, ezeket mindig utólag tudom meg, tudom, milyen szar érzés, ha az embert semmibe veszi a szülője, akitől ugye elméletileg támogatást, stabilitást, biztos hátteret várna de ezen sajnos nem tudsz változtatni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!