Egyes szülőknek miért olyan nehéz feldolgoznia ha a gyereke el akarna már költözni?
Sok szülő lenézi a gyereket, és valóban gyerekként kezeli, és ha a "gyerek" megpróbál ezzel szembeszegülni, akkor vitát eredményez mindez mert a gyereknek kuss van és a szülőé az utolsó szó.
Olyan mintha a szülő nem nőne fel arra a szintre hogy vele egyenrangúként kezelje a fiatal felnőttet.
Akad olyan is, amikor a gyerek költözési vágyát úgy kezelik, hogy a gyereket hálátlannak állítják be és azt is mondhatják hogy a gyereknek nem jó velük és bezzeg más lesz a fontos. Holott ez is normális ha a fiatal felnőtt a párjával kezdene már új élet kialakításába.
Miért gondolják azt hogy ez hálátlanság ha valaki 21-22 évesen munka mellett szeretne már elköltözni?
Miért nézik le ennyire a gyereküket a szülők, hogy beállítják őt tehetetlen képtelen semmilyen embernek, holott az a gyerek igenis ügyes, talpraesett lenne ha szabadon engednék.
Mindemellett, ha otthon maradna a gyerek, akkor is kapná a bántást, hogy a fizetése 100 %-át is haza adhatná, nem akarják őt eltartani úgy hogy csak pár tízezret ad haza.
Ha költözik, ha marad, egyik véglet sem jó.
Mert sokan egyfajta befektetésként tekintenek a gyerekre, hogy na, felnevelem, aztán lesz aki később ugrik ha egyet füttyentek. És bármit csinálni kell, akkor ott a gyerek, dolgozik, hazajön, itthon is dolgozik, hozza a pénzt. És sokan kb úgy tekintik, mintha a gyerek tartozna nekik azzal az összeggel amit rá költöttek.
Meg van a másik akik kb házi kedvencként tekintenek a gyerekre. Főleg egyedülálló, kibírhatatlan szülők. Barátaik nincsenek, mert kiállhatatlanok, ezért a gyereket akarják magukhoz láncolni, hogy "legyen kivel beszélni", meg legyen ki hallgatja a süketelésüket.
Ismertem olyan szülőket, a gyerekük 27-8 évesen otthon volt, bárhova együtt mentek, és folyton jöttek a süket dumával. Pl "jajj neked az a munka nem való"... holott egy szülőnek örülni kéne hogy végre dolgozna a gyereke. Vagy bármit ráfogtak a betegségére, ami egyrészt súlyos, másrészt ha akarna simán élhetne teljes életet mellette. Vannak akiknek erre van igényük, hogy a gyerekük életük végéig mellettük legyen.
Nagyon nehéz velük erről beszélni, mert otthon folyton bántanak, hogy kevés amit hazaadok és hogy elvehetnék az összes spórolt pénzem is amit rajtuk spóroltam meg. És úgy vannak vele hogy minden szempontból sokkal tartozom nekik.
A költözés szerintem teljesen normális lenne már munka mellett.
Ők mégis úgy állítanak be, mintha nekem nem lenne jó velük és hálátlan lennék.
Ez a hálátlan szöveg csak lelki terror, le kell szarni mit mondanak.
A spórolt pénzedhez sincs semmi közük, az elköltözésről annyit, hogy ne akard, hanem tedd, és kész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!