Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Benyithat a szülö kopogás...

Benyithat a szülö kopogás nélkül a gyerek szobájába?

Figyelt kérdés

Amég otthon laktam, a szüleim szemében nem létezett olyan, hogy "magánélet".

Nemhogy nem kopogtak még 18-19 éves koromban se, de nem engedtèk, hogy becsukjam az ajtót, vagy ha ök csukták be maguk után, miután kimentem a szobából, nem lehetett kinyitni.

Az én szobámon keresztül jártak át a sajátjukba (a konyhán kívül csak az én szobám volt "átjárható"). Ha viszont én mentem valamiért az ö szobájukba (anyu ott tárolta a frissen mosott ruhát és a törülközöket), akkor azonnal ment a kiabálás, hogy "Mit keresel a hálószobában? Azonnal gyere ki!"

A húgommal közös volt az az apró szoba.

Anyuban még volt némi tapintat, ha mondjuk zenét hallgattam, meg szokta kérdezni, becsukja e az ajtót (2 méterre tölem a konyhában mindig szólt nekik a rádió), de apu tombolt, ha be mertem csukni, mert ha zenét akarok, hallgassam a rádiót, vagy tegyek fülhallgatót, de az ajtó marad.

Máskor apu beköltözött a szobába, és ott kapcsolta be a rádiót, mert épp úgy volt kedve. Ha a mellettünk lévö szobában (hálószoba) olvasott, tilos volt belépni a saját szobánkba, mert mindkét ajtó be volt csukva. Egyszer mentem be egy pár zokniért, apu olyan balhét csapott, hogy zengett a ház.

A fürdöszobával ugyanez. Ha be van kapcsolva a hösugárzó, be kell csukni az ajtót. Ha nincs bekapcsolva, tilos becsukni, de egyébként is bejárnak.


Mielött mondanátok, költözzek el, már megtörtént.


20l


2014. szept. 17. 13:06
1 2
 11/15 A kérdező kommentje:
Évekig próbáltam öket meggyözni, de mindig ordibálás, fenyegetözés, verés lett a vége. Jobb, hogy elköltöztem.
2014. szept. 17. 14:19
 12/15 anonim ***** válasza:
81%

Nagyon hasonló volt nálunk is, bár az én szobám nem volt átjárható. Anyu bármikor benyitott, akkor is ha ott volt a barátom és mondjuk reggel volt. Fürdőszobába is simán bejött mindig nem érdekelte, ha fürödtem. Én az utóbbit viseltem nagyon nehezen.


Amint tehettem elköltöztem. Első körben csak egyetem alatt kollégiumba, de onnét már nem költöztem haza. Azóta férjhez mentem, saját lakásunkba lakunk, amit pont most cseréltünk le egy nagyobbra.


Remélem ha megszületik a gyerekünk és akkora lesz, hogy igényli a magánszférát én nem leszek olyan tapintatlan, mint amilyen az én anyukám volt.


27/N

2014. szept. 17. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 anonim válasza:
74%

Természetesen kopogni kell mindeni becsukott ajtaján (szerintem ez természetes).

Jó hogy sikerült elköltöznöd.

2014. szept. 17. 20:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:
85%

Alapvető illem, hogy kopogunk.


Mondjuk alkoholista apám nem törődött ezzel, folyton bejárkált. Egyszer fogtam és bezártam az ajtót.

Kérdés nélkül kitörte az egész ajtót a helyéről.

Úgy gondolta, hogy joga van bejárkálni bárhova. Ja és mindezt koszos cipővel tette és mindig behordta a sarat.


Magával cseszett ki, mert 18 éves koromban elköltöztem és totálisan nem érdekel, hogy mi van vele. Fetrengjen csak a szemétben egymaga.

24L

2014. szept. 18. 11:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 anonim ***** válasza:
Ostobaság ezt a "szégyen a futás" szlogent mindenre ráhúzni, igenis vannak esetek, amikor nem gyávaság, hanem az egyetlen bölcs döntés lezárni azt, ami rossz. Nagyon jól tetted, hogy elköltöztél. A szüleid hozzáállása pedig tényleg beteges, pláne, hogy még a fürdőszobában sem hagytak nyugtot Nektek. Ilyen emberek miatt alakul ki sok gyerekben egész életre sorongás. Szuper, hogy kikerültél a karmaik közül.
2014. szept. 18. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!