Mennyiért vennétek a még gimnazista gyereketeknek autót?

5ös golfot kapott a gyerek ballagásra.

De előtte busszal járt, mondtam neki, a tanulmányi eredményétől függ, és hogy felveszik-e az egyetemre, nem hittem benne , de a fenne a fejét, megcsinálta.

Így pedig az autó is járt!

Khm, válaszolhatok kistestvérként? :)

Bátyám érettségire kapta a kocsiját. Kettes golf, huszonpáréves, használt volt már akkor nyilván, és 300 ezer forintba került. Meg olyan ~100 ezerbe a felújítás.

Én egyáltalán nem vagyok mérvadó, de harmadik gimnazista voltam 18 éves (év vesztes vagyok) és 330i BMW-t kaptam 0 kilométereset szalonból individual full extrával. 15 millio volt. Ezt nem azért írom hogy felvágjak, abszolút semmi igényem nem volt ilyen drága autóra akkor simán jó lett volna egy golf is 2 millióért. Deviszont a történet nem ilyen egyszerű. (Mielőtt bárki megkérdezné igen faterom gazdag és nem, nem lógtam ki nagyon a többi gyerek közül se mivel magániskolába jártam ahol egy tanév 3-4 millió forintba került, majdnem mindenkinek volt autója, de azért az enyém ott is a toppok között volt.) Szóval a történet úgy kerek hogy faterom egy v@dállat és r0mmá sz@rrá vert kisgyerekkoromban heti rendszerességgel olyan 11 éves koromtól tól 15 ig kb. Utánna már nem volt bátorsága mert napi szinten jártam konditerembe és 17-18 éves koromra 190 centi és 105 kiló voltam izomban. Elviselhetetlen ember volt, idegbeteg, csak a munkája érdekelte, alig volt otthon, anyámat 0rrba szájb@ csalta, amikor otthon volt akkor is alig vártam már hogy elt@karodjon, nekem az volt az ünnep ha elutazott üzleti útra hetekre. Utáltam az embert szóval elkezdtem sportot űzni abból hogy elverem a pénzét mindenre, volt hogy több százezret költöttem egy hétvége alatt, 16-17 évesen. Öszze vissza dr0goztam is. Simán loptam is tőle, volt hogy elvettem 2000 eurót a pénztárcájából, és mivel olyan púposra volt tömve a pénztárcája mindig hogy összecsukni se lehetett mert szétpattan ezért észre se vette soha. Szóval amikor autóra került a sor én kierősz@koltam a lehető legtöbbet amit csak tudtam, mert ennyi kompenzációt azért akartam hamár egy lelki roncsot csinált belőlem egy életre. Ez több mint 10 évvel ezelőtt volt. Ennyi a történet, ugyhogy senki ne legyen irigy rám. Azóta már elváltak a szüleim a 65 éves faterom valami 30 éves k-val tengeti napjait vett egy nagy házat valahol a rózsadombon, évek óta nem tartom vele a kapcsolatot, azóta már nem vagyok idegbeteg és jóval boldogabb vagyok, igaz most egy 5 éves használt golffal járok, van egy kis lakásom, átlagos fizetésem, de ez semmit nem számít mert végre kezd meggyógyulni a lelkem :)

29/F

akkor sem vennék drága autót, ha megtehetném. ha egy gyereknek mindent a segge alá tolnak, soha nem fogja átélni azt a fantasztikus érzést, hogy önerejéből ért el valamit.

nos, vennék egy normális állapotú, kis összegből fenntartható autót (kor és típus mellékes), aztán ha normálisan megtanult vezetni, parkolni, közlekedni, akkor elkezdhet spórolni az upgrade-re.

a gyerek szemszögéből pedig csak annyit tennék hozzá, hogy gimnazistaként nem lett volna képem több millás új autót kérni, akkor sem ha telik rá, hiszen még semmi olyat nem tettem le az asztalra, amivel kiérdemeltem volna.

ja, és tapasztalatból mondom, hogy egy vacak, kopott, velem egyidős (saját) autót sokkal magabiztosabban vezetek, mint a párom full kényelmes, extrás verdáját. igen, ebben biztos benne van az enyém az autó, magamnak töröm össze :) ha mondjuk a szüleim pénzén vett szép új kocsit verek gallyra, akkor tuti elsüllyednék előttük...

Egy részről megértem az érvelésed, hiszen gyerek vagy még és fogalmad sincs a pénz értékéről.

Más részről csak egy jó tanács:

Jobban járnál szerintem, ha odaállnál a szüleid elé és azt mondanád, hogy:

"Apu, anyu, gondolkodtam és szerintem az lenne a leglogikusabb döntés most, hogy vegyünk egy olcsóbb /itt az olcsóbbat értsd úgy, hogy a ti anyagi lehetőségeitekhez képest az/ autót és annak a pénznek a fennmaradó részét, amit az autóra szántatok tegyük be egy megtakarítási számlára. Ha felelősségteljesek és anyagilag sikeresek a szülők (nyilván azok ha valós a kérdés) akkor ezt értékelni fogják és neked is jót tenne, egyrészt mert rég rossz ha csak "annyit érsz" a barátaidnak, amilyen drága az autód, másrészről hatalmas pofáraeséstől kímélnéd meg magad az életben, ha ne adj isten anyagi gondba kerülnétek vagy csak pár éven belül leszakadnál a szüleidről...

Ha lenne gyerekem akkor nem vennék neki autót, pláne nem egy iskolásnak.

Ha milliomos lennék akkor se. Használhatná az enyémet ha megengedem neki. Ha meg lesz munkája akkor vesz magának.

Azért lepődtél meg a válaszokon kérdező, mert nem a mai magyar valóságban élsz, hanem egy burokban :)

A ma dolgozó kb 4 000 000 magyar emberből ezt, amit te írsz pár tízezren engedhetik csak meg maguknak, hogy akár tízmilliós nagyságrendben vegyenek autót a gyereküknek. Van egy kicsit szélesebb réteg, akik utazgatnak, van egy átlagos autójuk, egy szerencsés esetben tehermentes ingatlanjuk ők a középosztály. Vannak akiknek megélhetési gondjaik éppen nincsenek, de pl utazásra, szórakozásra már alig jut nekik. A nagyon nagy többség viszont állandóan csak küzd, hogy be tudja fizetni a rezsit anélkül, hogy a hónap végén kenyéren és vízen kell élnie, mert kajára már alig jut. Na most statisztikailag egy ilyen fórumon nyilván többen vannak a küzdők, ezért kapsz ilyen válaszokat.

De ha belegondolsz, a józan ész is azt diktálja, hogy egy gyereknek, aki a kocsival iskolába akar járni, nem presztízsautót kell venni, hanem olyat, ami biztonságosan és üzembiztosan elviszi A-ból B-be. Erre pedig bőven elég mondjuk egy Hyundai i30 is, amit full extrával megkapsz mondjuk (tippelek) 5-6 millióért.