Igaz, hogy aki szegény családból származik, annak késöbb sem lesznek nagy igényei?

Eppen, hogy de. Latom, hogy masok milyen szinvonalat engedhetnek meg maguknak es en is

ezt szeretnem. Vannak vagyaim , igenyeim a jobb, dragabb dolgokra. A kulonbseg csak az, hogy meg vki aranykanallal a szajaba szuletik es mindent megkap, en meg dolgozom erte. Igy jobban ertekelem is a penzt.

Attól függ, alapvetően milyen személyiség az ember, milyenek az igényei. Én speciel sosem leszek rongyrázó, a presztízscuccok, márkák, luxusdolgok sosem érdekeltek. De hazudnék, ha azt mondanám, nem lennének nagyobb igényeim, nem költenék többet, ha lenne miből. Szeretek koncertre, színházba járni, utazni, finomakat enni, lakást dekorálni, könyveket és CD-ket venni, változatosan öltözködni, viszonylag költséges hobbim van amúgyis, meg nyilván kihasználnám azt is, hogy tudnék egyszerre több pénzt is kiadni egy pár cipőre, táskára, persze megfontolva, és akkor nem kell aggódni, két hét múlva tönkremegy-e.

De van olyan is, akinek nincsenek igényei-ezt szokta meg, és amúgy is ilyen típus. Meg van a kitörni kívánó presztízsember-típus is.

Határozottan állíthatom: ez a feltételezés hamis!

Teljes mértékben emberfüggő.

Nem igaz, édesanyám olyan paraszti családból származott, ahol a kútról kellett hordani a vizet, és összesen egy gyereknek tudtak épphogy annyi pénzt összevakarni, hogy főiskolára mehessen, a többiek - édesanyám is - gyárban kezdtek 18 évesen - előtte meg a földeken dolgoztak.

Mégis munka mellett, 3 műszak után is tanult, szerzett végzettséget, lett szakmája, és jól keres! Igaz a pénzzel jól bánik, de nem azért, mert a nélkülözés tanította erre. A luxusra, jobb körülményekre pedig mindig is vágyott, ez hajtotta előre.

Nem, nem igaz. Lehet, hogy éppen azért akarja "felfalni az egész világot", mert valaha olyan nagyon szegény sorban élt. A lélektan ezt túlkompenzálásnak hívja: a mindenáron meggazdagodással és a mindent csakis pénzzel méréssel akarja a valahai nyomor miatti fájdalmát és szégyenérzetét, kisebbrendégi érzéseit kiegyenlíteni, vagy még tovább: egyenesen semmissé tenni.

Van ennek fordítottja is, amikor egy nagyon gazdag ember úgy megcsömörlik a pénztől, hogy egészen más értékrendet választ.