Igaz, hogy aki szegény családból származik, annak késöbb sem lesznek nagy igényei?

Egyik haverom szegény családból származik. Az évek során összejött egy elég gazdag lánnyal. Azóta szépen, folyamatosan megváltozott, mindig több kell neki, több és több. Legutóbb egy elég jó pincészetből származó, drága borral állítottam be hozzájuk és kb. lepocskondiázta. Olyan mintha kompenzálna, de sajnos elég primitív módon, tipikusan az a példa, amikor egy elnyomott kisember felkapaszkodik és rosszul kezeli a dolgot.

Idén kb. háromszor volt nyaralni, a lány szülei lakást vettek nekik, de ő mindig panaszkodik, mennyire rossz az élete, panaszkodik a "nőjére" - aki amúgy kinyalja a seggét, már elnézést. Közben folyamatosan érezteti, hogy nekem még rosszabb lehet, mintha ennek örülne, vagy ebből merítene erőt. Eljutottam arra szintre, hogy már nem keresem a társaságát, és ignorálom, ha rám ír közösségi oldalon. Nem a jóléte zavar, hanem amivé vált.

Szerintem nem igaz.

Nekem is volt egy olyan exem, mint amit az egyik válaszoló írt. Bár én nem vagyok nagyon gazdag, de az átlag életszínvonal fölött élek, ő meg jóval alatta élt. Összejöttünk, összeköltöztünk, semmi nem volt neki elég. Márkás cipő, márkás ruha, az én főztöm már nem volt elég jó (pedig a szüleinél sokszor étel sem volt), csak az étterem kellett. Aztán meguntam és kidobtam, mehetett vissza az éhezésbe, persze volt is utána sírás-rívás.

Mielőtt szívtelennek tartanátok elmondom, hogy igényei voltak, de a tanulás és a munka is büdös volt, azért ilyen szegények a szülei is, ő is.

26N