Miért vagyok ennyire érzelgős? Miért érzem azt, hogy képtelen vagyok az önálló életre? Mit csináljak, ha honvágyam van?

Az oké, hogy szerettek szórakozni, ki nem szeret, csak éppen az egyetem, ha komolyan veszed nem csak a szórakozásról szól.

Aztán ott háztartást is kell vezetni, az sem a szórakoztató kategória, ha csak nem vagy 70 felett de akkor is inkább az időtöltés kategóriába esik bele éppen.

No, hát egy egész sunshine nyarat töltöttél együtt a barátoddal amikor se suli sem semmi. Azért ez más lesz, persze lehet ez is ugyanolyan lesz de kicsi az esélye.

Biztos voltam benne, hogy nem vagytok átlagos emberek, egyik fiatal sem az, vagy mégis, csak ők gondolják, hogy azok.

Szia :)

Szerintem természetes, hogy így érzel, egyszerűen vannak olyan beállítottságú emberek, akiknek nehéz az ilyen. Nem írtad, de gondolom, a legjobb barátnőd majd csak visszamegy Bp-re, ha már odaköltözött :) Amíg egyedül vagy, próbáld kihasználni, nézz sorozatokat, olvass, informálódj az egyetemi dolgokról.

Hasonló cipőben járunk amúgy, mert én is most kezdem az egyetemet, találtam albérletet, egy olyan lánnyal fogok 10 hónapon át lakni, akit még csak nem is ismerek, csak egyszer találkoztunk. És egy-két távolabbi ismerősön kívül nincs senkim Bp-n! És igen, előre félek a honvágytól, a magánytólm meg a fene nagy önállóságtól, mert én eléggé anyu-apu pici lánya típus vagyok. De ez a dolgok rendje, próbálok majd minél többet kihozni a suliból :)