Szerintetek kinek kell támogatnia kit?
Próbálom úgy fogalmazni, hogy ne befolyásoljalak titeket... Szerintetek mi a normális? Ha a szülő a felnőtt gyerekét is támogatja anyagilag? Vagy a felnőtt gyereknek kell támogatnia a szüleit?
Tekintsünk el az extrém esetektől, amikor az egyik generáció jelentősen más körülmények között él, mint a másik. Átlagos családokra gondolok, ahol a gyerek felnő, aztán elmegy dolgozni, a szülők meg előbb-utóbb nyugdíjba.
Szerintem nagyban függ attól, hogy az adott fél épp milyen életszakaszban van. Pl. Minket most mindkét oldal támogat. Nemrég vettünk házat, ezerrel felújítunk, picik a gyerekek...stb, van hová tenni a pénzt. Néhány év múlva egyenesbe jövünk a szülők öregszenek és segítségre fognak szorulni. Akkor meg majd mi fogjuk támogatni őket. (bár nehezükre esik bármit elfogadni).
Ha teljesen egyenesbe jöttünk, elkezdjük megalapozni a gyerekeink egzisztenciáját, tehát mi támogatjuk őket, aztán meg csak remélni tudom, hogy sok év múlva nem szorulunk a segítségükre.
A szülö addig támogassa a gyereket, amíg szakmát/végzettséget szerez, a gyerek meg akkor a szülöt, amikor az idös és nincs annyi jövedelme, amennyiböl meg tud élni.
Egyik irányban sem jogos, hogy a támogatásra vágyó szórja a pénzt vagy eladósítja magát, és utána más húzza ki a bajból.
De ha csak általánosságban van szó a témáról, akkor az támogassa a másikat, akinek erre lehetösége van.
Bárhogy fogalnazhatsz, engem biztosan nem tudsz befolyásolni.
Senkinek sem KELL támogatnia senkit.
A gyereket nevelnie KELL a szülőnek, amíg az egyedül nem tudja magát eltartani, ill. be nem tölti a 18.életévét. Utána ha támogatja, az az ő döntése.
A gyereknek sem kell a szüleit támogatni - de ha a szülei őt tényleg szerették, akkor biztosan nem fogja hagyni azt, hogy az éhező vagy nyomorba jutott, vagy szegény sorban tengődő szülei nélkülözzenek. Azért nem fogja hagyni, mert ő maga kapott - és nyílvánvalóan érthető, hogy elsősorban nem a pénzről beszélek. Pénzzel nem lehet kiváltani a szeretetet és a törődést.
Ha viszont a szülő olyan önző, hogy szeretet nem adott (vagy még rosszabb esetben szeretetet SEM és anyagiakat sem), akkor milyen jogon várna el bármit is? Viszont éppen ezek a végtelenül önző "szülők" szoktak a legjobbak követelőzni. Ahogy Hofi mondaná: "...nem is értem..."
Lásd: Sánta Ferenc: Sokan voltunk.
Lehet belőle okulni is, tanulni is.
Attól függ, hogy rászorul-e valaki és ha igen, akkor a másik félnek van-e lehetősége segíteni.
Nem hiszem, hogy erre lennének protokollok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!