Szerintetek is szívtelenség? Ha így gondolkozom rossz anya vagyok?

Szerintem nagyban függ a dolog attól hogy mennyire súlyos a gyerek betegsége. Egy barátunk bátyja pl teljesen el tudja magát látni, és nagyon kedves, bújós, aranyos. Nem okoz gondot a családnak, de soha nem lesz önellátó, egy olyan 6-8 éves szintjén van. Mi is nagyon szeretjük őt, sose éreztem azt hogy beteg, inkább az a fura hogy bajusza van, mégis "kisgyerek". Nem idegbetegek a szülei és a testvére sose mondott róla semmi rosszat, tehát ők elvannak, szeretik egymást. Alap házimunkákat simán megcsinál: lenyírja a füvet, kerítést fest, stb.

Ha ilyen gyerekem lenne, nem adnám intézetbe, akkor vállalnám!

Akkor nem vállalnám, ha a gyerek olyan alacsony agyszinten lenne, hogy úgyse fogná fel, mi folyik körülötte. Tehát ha nem tud beszélni, csak gügyög, ha tolószékben van és pelenkázni kell. Akkor biztosan beadnám, hisz ezzel nem okozok neki fájdalmat, úgyse érti.

Szóval ha megszületik és kialakul hogy mennyire lesz visszamaradott. Majd az idő megadja a választ hogy mit tegyetek. Az az eset, amit elsőnek írtam, akkor tényleg szívtelenség lenne magára hagyni a gyereket, amennyiben van önálló gondolkodása és öntudata. Akkor hiányoznátok neki és ő lenne depis.

Egy valamit nem értek ebben a történetben:

az teljesen rendben van, hogy a férjeddel gondoltok erre az eshetőségre, és jó, hogy egyetéretek abban, mit tennétek ilyen esetben.

De amikor még egyáltalán nem biztos, hogy a gyermek beteg-e, mi a frásznak rémisztgetitek az édesanyádat, tehát a nagymamát ezzel???

Én meg tudom érteni az esetleges döntéseteket, de azt is, hogy más szerint ez miért felháborító. Szóval nagyon nem értem, hogy amíg nincs a nyakatokon a baj, addig miért kell ezzel sokkolni a nagyszülőket?

Nem tudom, hogy az orvos ijesztegetett-e, vagy magadat hergeled, de

Kordában tartott cukorbetegségtől semmi baja nem lesz. Ez igaz a kezelt vérnyomásra is. Hüvelyfertőzéstől sem lesz probléma, és ha nem lesz koraszülés, akkor a nyíló méhszáj sem jelent semmi gondot.

A pszichés problémák alatt meg nem tudom mit értesz, lehet, hogy nem is örökölhető? A mentális problémák egy jó nagy része nem genetikai okkal alakul ki, hanem például szülés közbeni oxigénhiány stb.

Először szakemberrel beszélj, mielőtt butaságokon kezdesz gondolkodni.

Nekem is volt cukorbetegségem, magas vérnyomásom, és hüvelyi fertőzésem, egyiknél sem ijesztegettek semmivel, hogy ettől bármi probléma lehet, ha kezelik megfelelően. Nem tudom, hogy a te fejedet ki tömte tele butaságokkal.

A pszichés problémáid már a kérdésedben is megmutatkoztak. Csak nem antidepresszánsokat szedtél a terhesség alatt?

Az orvosi leleteidben sincsen feltüntetve, hogy nem egészséges a baba, csak te generálod? Fordulj pszichiáterhez!