Nem kellene egy kicsit ovatosabban?

Valószínű, hogy a kommentek nagyrésze hasonló fiataloktól származik, de szerintem nem minden esetben.

Igaza van a kkérdezőnek, jogos a felvetés. Sőt, ki lehet terjeszteni egyéb kérdésekre vonatkozóan. Gyakran olvasok magam is olyan válaszokat, melyek inkább tovább fokozzák a problémát, viszályt szítanak. Ez felelőtlenség és elég nagy butaság.

Ezzel en is egyetertek. Tenleg jobb lenne vigyazni. Nalunk is vannak neha rossz helyzetek a csaladban, de azert meg semmi szukseg a gyamhatosagra vagy rendorsegre vagy egyeb baromsagokra... En is kaptam par anyai es apai pofont, alltam sarokban, voltam megbuntetve, es semmi bajom nincs, kibirtam. Most igy 19 eves fejjel azt mondom hogy jol tettek hogy legalabb neveltek es en is inkabb a mai tinis szuloknek azt ajanlom hogy igenis csapjanak oda az asztalra es ne a gyerek nevelje a szulot.

Neha fel lehet vigye igazan a szulo a hangjat a gyerekre, ha nem fogad szot. Nem kell minden 15-16 evesnek odanyomni a feneke ala mindent !!!!

Én pont fordítva látom. Elképesztő, hogy milyen önzők, elvakultak a szülők, a felnőttek, mennyire kettős mércét alkalmaznak, bármit, csak hogy nekik legyen igazuk.

Tele van az oldal olyan kérdésekkel, hogy mit csináljak ver az anyám, tépi a hajam, leköp, lerúg a lécspőn, alkoholista az apám, terrorizál a testvérem, meg 25 éves vagyok dolgozok de anyám még levegőt sem enged venni, pedig egyetlen bűnöm, hogy itthon lakom (mert ugye minden kedves okos válaszoló itt olyan király/hiperszuper/gazdag hogy minden gond nélkül lakást szerez ahogy felnő ha meg nem akkor örömmel tűri, hogy gyereknek kezelik) és mi a válasz: jaj hát szegggggény felnőtt biztos fáradt, feszült, nyaljál neki mégjobban és akkor talán nem fog bántani, meg biztos te provokáltad ki, meg különben is miattad dolgozik, úgyhogy k*ss a neved... Most ez tényleg normális?? Először is felesleges arról spekulálni, hogy mi a másik oldal, mert ez egy anonim oldal, sosem tudhatjuk meg rendesen. Másrészt akármi is a másik oldal, egy szülő ilyet nem tehet!

Ja persze, néha-néha előfordul olyan kérdés, hogy a gyerek azért sír mert nem kaphatja meg a legújabb telefont, de szerintem ez elenyésző eset.

Igen tehát, ha egy kamasszal ordítanak mert flegma volt, akkor sértődéből idejön és kiírja, hogy az anyja lerúgta a lépcsőn vagy az apja véresre verte... Logikus. Bizos mindegyiknek ez a hobbija. Tényleg nem tudni mi az igazság ilyenkor, csak szerinted erre az a helyes válasz, hogy akkor a tinit hülyézzük le és küldjük el a tudodhova, mert biztos csak felnagyítja, szerintem meg az, hogy arra válaszoljunk ami a kérdés, és azt vegyük alapnak, ugyanis soha a büdös életben nem fogjuk a teljes igazságot kitalálni.

És ha egy tini valóban csak flegma vagy felnagyít dolgokat, akkor mi van? A nevelés másik hatalmas kétszínűségének tartom, hogy olyan dolgokra akarják rákényszeríteni a gyerekeket, amikről teljesen egyértelmű, hogy sosem fognak megvalósulni. Te láttál már olyan felnőttet, aki mindig elrámolja a szobáját, mindig elmosogat, mindig a dolgát teszi, sosem jön be sáros cipővel, mindig kedves, mindig udvarias, mindig tisztelettudó, mindig segít, mindig bocsánatot kér stb? Mert én a fél karomba lefogadom, hogy ilyen ember nem létezik. Ennek ellenére a gyerekektől ezt elvárják, mikor a saját szüleik nem képesek ezekre mind. Hol itt a példamutatás? Ez kétszínűség. Mert ha a gyerek flegma, vagy sértett, vagy felnagyít valamit, akkor az csúnya dolog, akkor megérdemli, hogy ordítsanak vele. De ha a felnőttel kutyaként bántak a munkahelyén vagy mondjuk ha változókorba lép és a hormonjai játszanak vele (mint ugyebár egy tinivel is..) és ezt a gyereken veri le otthon az teljesen normális és okés dolog. És ebben a többi felnőtt is támogatja (a válaszolók), és olyanokat írnak, hogy jaj hát szegény csak fáradt, stresszes, meg különben is érted tesz mindent úgyhogy halgass. Aha. Na ezért is undorodok egyre jobban a szülőségtől. Én is önző vagyok és tökéletetlen mint minden más ember, de én legalább nem csinálok gyereket és aztán adom elő úgy a dolgokat mintha ez a nagyobb jóért lenne mikor csak arra szolgál, hogy nekem legyen igazam, mert én vagyok a nagyobb és lusta vagyok alkalmazkodni egy kicsit.

Ha valóban igazságot akarunk tenni akkor nem feltétlenül kell valamelyik fél mellé állnunk. Az pedig teljesen helytelen, ha saját sérelmeinket vesszük alapul és itt kivánunk bosszút állni a felnőtteken, vagy engedetlen gyerekeinken.

Felelős hozzászólás csak tárgyilagos lehet.

Korábbi hozzászólásra reagálva: ha valaki - már gyermekkorban - megtanulja az alapvető emberi normákat alkalmazni, ismeri a helyes viselkedést, kultúrált magatartást, azzal csak magának tesz jót. Ha szüleink ebben segítenek, csak hálásak lehetünk érte, akkor is ha ők maguk nem tökéletesek.

Érdemes azon is legondolkozni, hogy sokkal egyszerűbb a gyereket magára hagyni, nem bajlódni vele, mint folyton nevelni, vitázni. A szülők nagy része ennek ellenére mégis foglalkoznak gyermekeikkel, nyílván nem önző érdekből.

Sajnos vannak olyan emberek is, akik kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmasak a gyermeknevelésre, ez tény. Vannak szülők, akik többet ártanak, mint használnának gyermekeik jövőjének.

Azt viszont nem lehet mondani, hogy minden szülő alapvetően gonosz, mint ahogyan azt sem, hogy minden gyerek igazságtalanul vádol.

Az igazságot kell megtalálni, nem pedig a viszályt tovább élezni. Sokszor van megoldás, csak félre kell tenni a személyes sérelmeket és az igazságot tartani szem előtt.

Az adott választ a legritkább esetben fogadjákmeg a tinik,tök mindegy kitől/ honnan jön.

Úgyhogy lehet írni bármit,ha tényeg gond van akkor marad is(magyar gyámhatóság köszi) ha pedig nincs gond akkor elmullik a durci és minden megy tovább.