Mit tehetnék? Egyáltalán tudok tenni bármit is a jelen helyzetben? Egyre nehezebben viselem el.

Édesanyámmal élek együtt, aki sajnos alkoholista. Egyelőre semmi lehetőségem nincs a különköltözésre, nem találok munkát jelenleg csak alkalmiakat, amiből sehogy sem lehet megélni.

Vannak időszakok, amikor kicsit visszavesz, aztán újra kezdődik minden előlről. Az egy dolog, hogy nagyon bosszantó a viselkedése is, amikor részeg, de egyre rosszabbul néz ki, ez az ami nagyon aggaszt. Féltem őt viszont nem tudok hatni rá, nem érdekli semmi.

Egyedül nevelt fel engem, sokat dolgozott és szenvedett, azt állítja, hogy számára ez a kikapcsolódás, ez jár neki , ne sajnáljam tőle.

Viszont volt olyan, hogy részeg volt és akkor elismerte nekem, hogy alkoholista és szeretne leszokni, de segítség kellene neki. Támogattam volna ebben, de amikor kijózanodott nem emlékezett rá, hogy ezt állította és azt mondta, hogy nem fogja letenni az italt.

Az a baj, hogy amíg ő nem akarja abbahagyni, addig fogalmam sincs mit tehetnék, kényszeríteni nem tudom.

Eljár dolgozni, és munka után sokszor matt részegen jön haza, alig bír bejönni az ajtón.

Nagyon sokat sírok és idegeskedek miatta, a viselkedése teljesen kihat az életemre , az utóbbi időben ha ideges vagyok sokszor hányok is az idegtől, nem tudom, hogy ez mitől lehet.

Kétségbe vagyok esve, a rokonok tőlem várnak megoldást, mondják h rossz nézni, ahogy anyám épül le, én élek vele, csináljak valamit.. de fogalmam sincs tényleg, hogy mit tehetnék.

Nekem is rossz ezt nézni, tartok tőle, hogy ha így folytatja, jövő ilyenkor már nem fog élni pedig csak 51 éves.

Én pánikbeteg vagyok, szorongásaim vannak, és valamilyen szintű szociális fóbia, nehezen illeszkedek be mindenhova és tartok az emberektől.

Úgy érzem, hogy az utóbbi időben romlik az én állapotom is, körülbelül másfél hónapja nem nagyon van kedvem sehová kimozdulni, ha barátok elhívnak kifogásokat keresek és ha tehetném mindig aludnék..egyszerűen mindent nagyon erőltetettnek érzek.

Jelenleg nem érzem úgy, hogy pozitív irányba fog változni az életem.

Úgy érzem, hogy valamit tennem kellene, de fogalmam sincsen mit és hogyan. Teljesen össze vagyok zavarodva, félek, hogy elveszítem anyukámat, minden ekörül forog , másra szinte nem is tudok koncentrálni.

26/N