Várjak, hátha nem derül ki, vagy mondjam el én, magamtól?
A családom elég visszafogott, vallásos család. A szüleim pedagógusok és a legtöbben mintacsaládnak hisznek minket és tényleg nincs semmi gond, de én úgy érzem, nem illek ide.
A szüleim nem tudják, hogy milyen vagyok, ha nem velük vagyok. Nem az az édes, csendes lány vagyok olyankor, aki igyekszik elveszni a tömegben...
Tettem pár dolgot, amire nem vagyok büszke és most van esély arra, hogy ezek kiderülnek. Nem tudom, hogy az lenne-e a jó megoldás, ha a biztos rosszat választanám és elmondanék az életemről mindent nekik, ezzel hatalmas csalódást okozva. Vagy esetleg várjak és reménykedjek, hogy az, aki ártani szeretne nekem, mégsem tesz semmit.
17L
Sok mindent, olyan dolgokat, amiket szerintem egyetlen szülő sem felejtene el egyhamar. Főleg nem az enyémek, akik már attól kiborulnak, ha magassarkút vennék fel valahová.
A sokk azért is lenne nagyobb, mert nem olyannak ismertek, aki ezeket megtenné, ki sem néznék belőlem.
válasza:Kétlem, hogy túl könnyen megbocsájtanának, de esély végül is mindenre van.
Nem abban reménykedem, hogy jó szándékból dönt amellett, hogy nem árt nekem, talán lesz olyan ember, aki jobb belátásra tudja bírni.
válasza:Nem tudom milyen szörnyűséget tehettél, de lehet, hogy nem is olyan szörnyű, csak te gondolod annak, a neveltetésed miatt.
Azt gondolom, sokkal jobb, ha tőled tudják meg, mintha mástól, esetleg kicsit ferdítve, másképp előadva a dolgot.
Azt gondolom, a szülőnek úgy kell szeretnie a gyerekét, ahogy van. Lehet, hogy más a világnézeted, lazább vagy, de attól még az ő gyerekük vagy. Ha másképp viselkedsz, mint amilyen vagy, akkor az egyrészt csak színészkedés, másrészt hosszú távon a mentális egészséged is bánhatja.
Azt tanácsolom, hogy kezdj el beszélgetni a szüleiddel. Ne a botlásaiddal támadd le egyből őket, hanem beszélgess velük először is magadról, a gondolataidról, a gondjaidról. Vezesd rá őket, hogy te más vagy, és csak utána meséld el amiket tettél. (sejtésem szerint valami pasi van a dologban, de cáfolj rá, ha tévedek)
Elmenni külföldre úgy, hogy azt hiszik, egy baráti társasággal vagyok 20 km-rel arrébb szerintem nem túl megbocsájtható... Vagy az, hogy mikor azt mondom, egy barátnőmmel vagyok és ott is alszom, akkor igazából Pesten vagyok, bulizok és hasonlók.
De attól sem ugrálnak majd szerintem örömükben, ha kiderül, hogy van egy barátom, akitől elég sok pénzt kapok és egyéb dolgokat (nem kérek erről véleményt).
Vagy hogy a dolgaim, amikre azt mondom, hogy koppincs, vagy hogy turkálóban találtam, mind eredeti és vadonatúj, a fizetésük többszörösét képes vagyok elkölteni akár egy délután alatt. Rengeteget hazudtam nekik és tudom, hogyha kiderül, fájni fog nekik.
válasza:Szóval egy időseb gazdag fószer kitartottja vagy. Értem.
Nincs ebben semmi. Hát ők lehet nem fognak örülni, de oda se neki. Nem sokára 18 leszel. Kapsz majd egy lakást is és kész.
válasza:Remélem a szupererkölcsös ősanyák is olvassák ezt a kérdést! Ide vezet, ha mindent csak tiltanak a gyereknek, mert anyu és apu úgyis jobban tudja. Hazugság, titkolózás, teljes eltávolodás, nulla bizalom... De húzzuk csak jó szorosra a pórázt az a biztos.
Kérdező szerintem ne mond el. Abból amit leírtál szerintem nem is akarják tudni. Ha tényleg így élsz, bulizva, extrémen költekezve, valószínűleg nem olyan vakok, hogy nem veszik észre, csak kényelmesebb nekik, ha nem bolygatják. Ha meg ez a valaki elmondja nekik, akkor szépen letagadod és kész. Jövőre meg vetetsz magadnak egy házat a csávóddal és elköltözöl.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!