Ti hogyan győznétek meg anyukátokat, hogy engedje meg, hogy Pestre menjetek továbbtanulni?

Gimnázium és gimnázium lehet ég és föld.

Az én történetem elég tanulságos, nyugodtan mutasd meg anyudnak.

Én és a legjobb barátnőm egy kis világvégi "városban" nőttünk fel. Én gimibe elmentem az ország egyik legjobb gimnáziumába, igaz h kicsit messze volt, de a kolit simán túl lehet élni, sőt. (A középiskolás koli ingyen van.) A barátnőmet is oda akart jönni, de nem engedte el az anyukája, mert nagyon féltette, ezért ott marad a városunk noname semmirevaló gimijében. Idén engem simán felvettek orvosira, úgy is hogy voltak négyeseim, barátnőm 4 évig kitűnő volt, de annyira rosszak lettek az emeltjei, hogy esélye sem volt. Ráadásul, ő 12.ben végig magántanárhoz járt.

Mond meg anyudnak, hogy ha a kolira sajnálja a pénzt, akkor a magántanárok óradíjától el fog ájulni.

Én is hasonló cipőben járok. De én az országot szertném elhagyni. Van egy nagyonjófej rokonom aki azt mondta lakjak nála és tanuljak ott. Anyukám hallani sem akar a dologról, apu még benne is lenne.

De bármit is mondanak szerintem Amerika a legjobb választás.

Kérdés után egyre voltam kíváncsi,hogy hány éves vagy.

Mert meglepődtem volna, ha 18 évesen nem engednének el.

Figyelj anyukádnak igaza van, hiszen nincs más értelme ennek a nagy elvágyódásnak, mint önállósodni, nem beszélve a párkapcsolatodról.

Helyben is van középiskola.

Anyának van igaza. Félt, s ebben a világban nem csoda.

Könyörgöm, ne akarj már felnőni!

Várj négy évet, aztán menj Isten hírével! Ráérsz, ráérsz, nagyon ráérsz még a nagyvárosi életre!