Anya egy harmadik miatt elhagyja apát több évtized házasság után - hogy viszonyulnátok ehhez felnőtt fejjel?
Milyen szinten fogadnátok el az új partnert?
Főleg ha apa nagyon kikészül?
válasza:Megérteném mindkét szülőmet.
Érthető, hogy apukádat megviselte.
De anyukádtól sem várható el, hogy olyannal maradjon, akivel már nem szeretik egymást.
Próbálnék normális lenni az új partnerével. Ha nem lenne szimpatikus, akkor is nyilván az alap udvariasság meg lenne, max. nem nagyon keresném a társaságát.
Természetesen apukámnak nem áradoznék róla, ha esetleg szimpatikus. Illetve nem közvetítenék, hogy itt meg ott voltam velük, ilyen meg olyan volt, stb.
válasza:Apamra valo tekintettel, sehogysem, sot lenne egy-ket keresetlen szavam az anyamhoz is.
De azt csinal amit akar semmi kozom hozza, de nem aszisztalnek hozza semmilyen szinten,
válasza:Egyik mondatoddal ütöd a másikat, masodik. " lenne egy-ket keresetlen szavam az anyamhoz is" "De azt csinal amit akar semmi kozom hozza"
Egyébiránt egyedül a semmi közöm hozza megállapítások a helyes.
Kerdezo! Anyád es apad döntött ugy, hogy elválnak. Ehhez mindig ket ember kell,ott, ahol jo a párkapcsolat, a harmadiknak eselye sincs. Tehat nem csak anyádat es a harmadikat kell hibáztatni....
A partnerét pedig el kell fogadni. Nem kell szeretni, de el kell fogadni es tisztelni kell. Ennél tobb nem kell
válasza:en elsosorban amellett allnek, akit elhagytak (fuggetlenul attol hogy ez most itt epp az apa, ha a ferj hagyja el akkor az anya meleltt allnek).
a masikkal nyilvan tartanam a kapcsolatot, mert megiscsak a szulom az is, de a harmadikrol biztos nem akarnek tudni.
Köszönöm a válaszokat! Jelenleg úgy gondolom, ahogy a négyes válaszoló.
Nem tudnám anyámat az új (aki már nem is új persze...) partnerével együtt meghívni pl. a gyerekeim ballagására vagy más családi eseményre, ennyi erővel tőrt is döfhetnék apám szívébe, aki még mindig szereti anyámat. Jöjjön anyám, de egyedül, egész addig, míg azt nem látom apámon, hogy ő is újra boldog (jelenleg ezt el sem tudom képzelni).
Nem írtam olyat, hogy bárkit is hibáztatnék, de ha már itt tartunk, igenis haragszom anyámra, a nevét sem akarom tudni annak a a másiknak. Oké, legyen boldog, de én hadd ne legyek boldog ettől az egésztől.
válasza:3as
Eloszor is csak a velemenyemet irtam le, nem kell elfogadnod, Te nem latsz bele a csaladunk eletebe, tehat nem tudhatod mit miert irok. 1000%, hogy anyameknal ez nem fog megtortenni, apam a mai napig mendennap tesz a hazassagaert szintugy anyam is. De engedtessek mar meg, hogy, eldontsem, hogy kezeljem a harmadikat aki belerondit a hazassagukba. Rohognom kell azon, hogy meg tiszteljem is... szerinted.
válasza:Meglepődnék, mindig meglepődöm, ha több évtizedes házasságot látok felbomlani.
De mert a szüleimet felnőtt, döntésképes embereknek tartom, úgy gondolom, nem volna jogom beleszólni az életükbe. Én sem szeretném, ha az enyémbe beleszólnának. Sem a gyerekeim, sem a szüleim.
Az új partnert elfogadnám, hogy milyen szinten, az attól függ, milyen ember. Ha nem tetszik nekem, nyilván nem fogok túl közel kerülni hozzá, de nem is leszek az ellensége. Tiszteletben tartom anyám választását.
válasza: válasza:Mivel én voltam ugyan ebben a helyzetben, azt kell mondjam, hogy (főleg felnőttként) semmi közöm nincs a szüleim döntéséhez. Sőt, ha a másik oldalról nézem a dolgot, ha úgy döntenék, hogy kilépek a házasságomból, akkor nagyon nem szeretném, ha abba a gyerekeim beleszólnának.
Kedves kérdező!
Az anyád az anyád, az apád az apád marad akkor is, ha ők már nem együtt élnek. Ezen nem változtat semmi.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!