Ti mit gondoltok egy olyan férfiról, aki több különböző nőtől született gyerekéről lemond, nem foglalkozik velük egyáltalán, nem neveli, támogatja őket és éli világát vidáman?

A kérdés feltevésének módjából is látszott, hogy azt várod, szidja mindenki az apát. Ez amolyan pszichológiai ballépés, mert az emberek ösztönösen amellé állnak, akit nyíltan támadnak, valamiféle gyengébb iránti empátia miatt. Ha tárgyilagos választ vársz, akkor tárgyilagosan kell feltenned a kérdésedet is.

Ha feldolgozatlan konfliktusod van az káddal a történtek miatt, akkor inkább keress egy szakembert, aki ezt fel tudja benned oldani. Tudom, jól esne itt most azt olvasni, hogy mekkora egy szar alak, de attól nem lesz neked sem könnyebb, legfeljebb pár percre érzel elégedettséget. Ahhoz hogy meg tudj békélni az elvesztésével, ennél sokkal-sokkal több kell.

Mi a véleményed arról a nőről aki eltűri hogy férje ne foglalkozzon és ne támogassa a gyerekét?

Második nő pont ezt tette majd vissza is kapta.

Sokadszor is azt tudom írni, hogy nem, a nők nem barmok, az apád meg nem egy hibátlan ember nyilvánvalóan, de ilyet nem is állított senki.

Egyetlen mondatból nem tudunk ítélkezni a szereplők élete fölött. Tudod, ismerek szar alak férfit is, de olyan nőt is, akit már én nőként felpofoztam volna a férje helyében, mert olyan stílusa van. Nem lehet ennyi alapján eldönteni, ki miben hibás. Az apád nyilván abban, hogy nem támogat titeket, hogy eltűnt a felelősség elől stb. Az anyák viszont abban, hogy felelőtlenül vállaltak egy olyan emberrel gyereket, akivel nem kellett volna. Ez tény, bármilyen szépen helyt is álltak azóta a nevelésük terén. Tudod, a nők sokszor príímán hazudnak maguknak, áltatják magukat azzal, hogy majd mellettük megváltozik az a szarember, akit eddig egy nő sem tudott megzabolázni. Aztán jön a keserű csalódás, hogy ez nem ilyen egyszerű.

A kérdésed, stílusod alapján egy világra dühös kamasz lehetsz, aki nem tudja feldolgozni a szülei konfliktusát, netán épp azt, hogy lehet, hogy az anyukája sem tökéletes. Ami fontos, ne cipeld magaddal a dühödet egy életen át, inkább keress hozzáértő embert, aki meghallgat, aki pártatlanul tud neked segíteni. Talán apáddal is érdemes lenne beszélgetni, ő hogyan élte meg az elmúlt éveket. Csak tanulhatsz belőle, akármi is lesz a vége.

Nézd jogilag tisztán úgy lehet lemondani a gyerekről, ha a nevelőapja hajlandó örökbe fogadni.

Ebben az esetben a történet 3 felnőtt közt zajlik, és nyilván a gyerek érdeke, hogy az nevelje aki vállalta a felelősséget érte. A vérszerinti apától, így jobb is ha balra el, és vissza se néz. Ezért nem hibáztatom. Gondolom meg is beszélték előre, hogy nem zargatja majd a gyereket.

Ha ilyesmi nem volt csak elsunnyog, az más. Ismerek ilyen fickót. Két asszony és 4 gyerek után a harmadikat boldogítja, az első négyhez évente- kétévente megy az anyjukra panaszkodni.Már felnőttek, elküldik a csodába. Ez a fickó egy nulla a szememben.