Nagyon összetett a probléma. Mi tévő legyek?
Anyukám meghalt, most van egy párkapcsolatom, lassan egy éves. Az a szituáció, hogy párom és családja elhívtak túrázni a Tátrába, és hát ez nem egy napos program lenne, szóval ott kéne aludni. De hát persze h apám nem enged, nem tudok rá hatni észérvekkel. Azt meg kell említenem hogy nagyon vallásos....Még csak alkalmunk sem lenne csinálni mivel párom egész családja ott lenne és ez így kellemetlen lenne. Barátom anyukája felhívta apámat és ennek ellenére sem enged apám. Apa nekem úgy adta elő a dolgot, hogy szépen kulturáltan elbeszélgettek és hogy barátom anyjával végül is megértették egymást.
Na már most barátom mondta, hogy az anyjának a véleménye teljesen más volt. Azt mondta, hogy vele még senki sem beszélt ilyen lekezelően és bunkó stílusban. Ez nagyon bánt, azóta is sírok. Sosem lesz a családom miatt rendes kapcsolatom. Nagyon szégyenlem magam, még én érzem kellemetlenül magam pedig nem én voltam a lekezelő. Azt mondta barátom anyja, hogy megérti hogy miért nem akartam nekik bemutatni. Apum amúgy szerintem nem veszi észre magán ezt a stílust és tök normálisnak tartja. Az, hogy leülünk és megbeszéljük nem megoldás mert már számtalan próbálkozásom volt, mind hasztalan.
És nem is arról van szó, hogy rossz gyerek lennék, mivel a tanulmányi eredményem jó, nem vagyok lázadó (sosem voltam). Ha szólak h csináljak meg valamit akkor megcsinálom.
Szerintetek, hogy kéne hatnom rá?!?!?! Én már nagyon elvagyok keseredve és félek, hogy barátom szakítani fog velem, mert neki sem jó ez a helyzet. Ő az egyetlen jó dolog az életemben, nagyon magányos lennék ha Ő nem lenne.
Ez az ottalvós dolog meg most igazán nem azért lennem, hanem a kirándulás végett, mivel máshogy az egész kivitelezhetetlen. Meg nem csak este lehet csinálni...
Szóval segítsetek, én már ezt nem bírom.
Lehagytad a lényeget: mennyi idős vagy?
Bárhogy is, nem csak az apukád hibás. Lehet, hogy lekezelő volt, de nem illik felhívni egy szülőt, főleg így ismeretlenül, és elkezdeni győzködni a saját, szabadelvű nevelésünkről. Ebben a pasid anyukája volt nagyon modortalan. Bezzeg ha neki lenne lánya és te lennél a fiú, akkor nem harcolna ennyire, hogy együtt aludjatok... meg eleve mások vallását tiszteletben kell tartani, akkor is, ha nem értünk egyet.
És a lényeg: ha a fiúd azért elhagy, mert szigorú az apukád és nem alhat együtt veled, akkor nyilván nem is szeret. Egy szerelmes sosem hagyná el a párját ennyiért, szóval ez egy nagyon jó próba megtudni, hogy csak arra kellesz-e neki, vagy komolyan téged akar.
de nem az hogy győzködte volna apumat, csak megkérdezte, meg felvázolta neki részletesen, hogy hánykor mennénk, hol szálnánk meg stb.
nem erősködött
persze, sosem bántom, ha hív hogy segítsek neki valamiben megyek. segítek neki kezelni a számítógépet, elég nagy türelem kell hozzá mivel elég gép analfabéta
nagyon nem szeretném, hogy ez végett tönkremenne a kapcsolatom....és ha ilyen marad, akkor valószínűleg sosem lesz normális
Valóban nagyon nehéz kérdés. Tiszteled apukádat, és ez becsülendő.
Nehéz azonban egy ilyen "vasszigorú" apuka szívét meglágyítani. Talán esélyt sem látok rá, de azt gondolom, hogy valamennyi probléma megoldásában az öszinteség az, ami leginkább segíthet. Mond el neki, hogy tiszteletben tartod a döntését, de tudnia kell, hogy nagyon szeretnél elmenni, és hogy bízhat benned.
Ha mégsem enged el, a barátod pedig elhagy, akkor egy percig se búsulj miatta. Közhelynek tűnik, de nagyon igaz, hogyha valóban szeret, akkor nem hagy el a családod miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!