Van itt olyan ember, akit kiskorában terrorizáltak, teljesem tönkretettek a szülei, testvérei, rokonai?

Testileg: heti többszöri verés, lekötözve hideg zuhany alá raktak vagy nem kaptam enni

Lelkileg: üvöltés, szidás, fogyatékos/hülye/értetlen/semmirekellő vagy, stb.

Eredmény: visszahúzódó lettem, szuicid, fóbiák/iszonyok alakultak ki (emberek közelségére vagy tömegre pánikolok, de néha akkor is, ha csak hozzám szólnak), megfelelési kényszer...

Jó oldala: a megfelelési kényszeremnek köszönhetően kiemelkedően teljesítettem a tanulmányaimban és nagyon szeretek máig is tanulni (sikerélményt jelentett számomra, hogy legalább a tanáraim elismertek), remek állásom és jó megélhetésem van.

Velem anyukám csinálta ezt. Rendszeresen vert, mert semmi nem volt jó neki, amit csináltam. Egyébként alapvetően azt gondolja, hogy ő tökéletes, és mindenki mást kritizál. Amikor nem tetszett neki vmi megtépett, a földön rúgdosott vagy csak elvert úgy hogy másnapra kék-zöld foltos lett a combom meg a fenekem. Néhány konkrét esetre a mai napig tisztán emlékszem, és szinte még mindig fáj a verés nyoma ahogy rá gondolok.

Rendszeresen el akart zavarni otthonról, meg mindig azzal jött, hogy kár volt megszülnie. Viszont amikor 23 évesen lehetőségem nyílt rá hogy tényleg elköltözzek, nem akarta hagyni. Normális??? Végül elköltöztem, de amikor bizalmasan megosztottam vele, hogy a párommal milyen problémáink vannak, azonnal beleavatkozott és erőszakkal haza akart rángatni. Nem hagytam, ezért megtépett. Annak is volt nyoma, a szemem alatt kicsit bekékült.

Ezután 2 évig nem is beszéltem vele, számot cseréltem, elköltöztem hogy ne találjon meg. Szerencsére a párom kitartott mellettem, meg az ő családja. Azóta külföldön élünk. Néhány hét múlva összeházasodunk, de emiatt anyámmal felvettem újra a kapcsolatot, ami már nem tudom hogy jó döntés volt-e. Most hogy én nem vagyok otthon, a párom családját kezdte el terrorizálni. (a párom is megosztott vele bizalmasan valamit az ő családjáról amit most így az esküvő előtt pofátlanul számonkér rajtuk, pedig ahhoz semmi köze!) Sajnálom őket, remélem nem lesz gond az esküvőn.

Egyébként a személyiségem nekem is inkább félénk, visszahúzódó, viszont ha valakivel összebarátkozok, azzal nagyon megértő és odaadó vagyok (ahogy a párkapcsolatomban is), így ha kevés ember is vesz körül, de azok nagyon szeretnek, és értékelnek. 27N