Miért baj nekik, hogy törődök magammal? Az jobb lenne, ha kövér lennék?
17 éves lány vagyok, nagyon sokáig kövér voltam, gyűlöltem magamat és az életemet.
De lefogytam és boldogabb vagyok sokkal, végre teljes az életem. Viszont a családom nem fogadja el, hogy törődök a külsőmmel, folyton kapom a gonosz megjegyzéseket.
De anya nem tudja, milyen 80-90 kilósnak és csúnyának lenni, mert ő még most, 40 felett is bombanő, simán letagadhatna 10 évet, vagy többet, pedig sosem sportolt, vagy diétázott.
A mostohaapámtól is csak a megjegyzéseket kapom, hogy azért állok bukásra több tantárgyból, mert talán a kalóriaszámlálás, új cuccok vásárlása és tornázás, futás helyett picit leülhetnék néha nyugodtan tanulni, meg nem igaz, hogy reggel nem vagyok képes aludni, hanem már hajnalban hangoskodnom kell (fura, az öcsém a mellettem lévő szobában nem ébred fel a futópadra, ő a ház másik végében igen...)
Csak a piszkálást hallgatom és már baromira unom, mert nekik fogalmuk sincs, hogy én mennyit szenvedtem azért, hogy úgy nézzek ki, ahogy.
Ha diétázok, akkor a nevelőapám direkt bevásárol a gyorséttermekbe és elkezdenek előttem enni és vigyorogva mondogatja, hogy milyen finom, kár, hogy én nem eszek, nem tudom, miről maradok le, stb. Anya meg csak nevet és mondja, hogy ne vegyem már ennyire komolyan a diétát és a férje csak viccel.
De nem értem, miért jó nekik ez...
válasza: válasza:Érelmezés, annak aki szerint pont eleget mozog:
"Heti kétszer járok pilatesre, reggelente futok fél órát, délutánonként tornázom itthon és elmegyek futni, vagy a futógépen futok."
Egy nap: fél óra futás reggel, futás+torna este, (és néha pilates)
válasza: válasza:174/53as adottságokkal, túl sokat sportol, és keveset eszik. Plusz lesz@rja a tanulást is, ha arról van szó, holott az elsődleges dolga az lenne, és nem a teste! Kóros állapot ez már, mind pszichésen, mind fizikálisan. Épp, h csak nem anorexiás, csak mert még nem hánytatja talán-talán magát. De amennyit kamuzott a kérdező, ki tudja!
Ezeknek megfelelően, IGEN, kérdező...a szüleid nem csoda, hogyha jobban örülnének annak, h kövér legyél. És, ha jót akarsz magadnak a jövődet nézve, akkor fordulj pszichológushoz!
válasza: válasza: válasza:Én 168/47 vagyok, te 174/53 - ugyanazok az arányok, és anorexiás kinézetem van, simán elmehetnék valami koncentráció táborról szóló filmbe szerepelni.
Túl sokat mozogsz - ami nem lenne akkora gáz, csak nem eszel mellette. Ennyi mozgáshoz ez irdatlan kevés. Meg a "soha nem eszek belőle sokat" az lehet egy fél kistányérnyit jelent, ami lófsz.
Jogosan aggódnak a szüleid, de nem gáz, folytasd csak a koplalást - ez ugyanis az - majd pánikreakcióba lép a szervezeted, aztán felzabálsz mindent, és duplázol a súlyodon - vagy átcsapsz bulimiába (tapasztalatból beszélek, ja és az anorexiás is azt mondja, hogy ő nem az, aztán egy frászt nem.)
A helyetekben én már rég pszichológust + családterapeutát - keresnék, hogy kezeljen téged, és az egész családot.
válasza:ennyi mozgáshoz irgadtlan kevés ennyi étel
ha ennyit mozog simán ehetne többet
ez már átcsapott koplalásba, vagy több étel, vagy kevesebb mozgás kéne
ha most a már nem fogyózok fázisban ez van, akkor vajon hogyan fogyott le? ja igen koplalt, aztán majd ha fősulin nem lesz idő edzeni, és rendesen fog enni duplája jön vissza. ja dehogyis, hisz ő netojja a tanulást, mert a testéből él!
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!