Hogyan lehetne elejét venni annak a problémának, hogy apukám olyan pályára kényszerítsen, amiről biztosan tudom, hogy fele annyit sem tudnék elérni, mint egy szülői ráhatástól teljesen függetlenül választott területen?

21 éves srác vagyok. Apukámnak van egy óriási birtoka, ahol minden félét csinál, amit a fejébe vett. Ezzel semmi féle probléma nincs eddig. A bajok ott jönnek be a képbe, hogy a városi házunknál már súlyos családi botrányok kerekedtek abból, hogy éjszakába erőteljesen belenyúló, vagy éppen egészét is kitevően akár egymást követő napokon sem hagyja abba. Nagyapám már minden követ megmozgatott, hogy mindkettejük számára kielégítő legyen a helyzet, de apukám a sorozatos éjszakai nemalvások miatt rosszabb esetben akár néhány szó miatt is a szószoros értelmében megbolondul. A problémából én sem jövök ki szárazon, ugyanis az érdekes munkastílus folytán a 2013-2014-es tanév csaknem 3/4-ed része odaveszett, így összességében nem tudtam valóra váltani azt amit terveztem. Ez magában foglal egy ismétlő érettségit matematikából, mert tavaly 2tes lett. Ez abszolút nem jó ajánlólevél a felsőoktatásban. ugyanakkor még egy angol középfokú írásbeli nyelvvizsga is szerepelt a tervek közt. A legkínosabb az egészben az, hogy azt szeretné, hogy amit csinál, azt én folytassam a hátra levő teljes életemben. Én viszont tudom magamról, hogy mivel csak 60 kg vagyok, és nem érdeklődés tekintetében sem vagyok oda a rabszolgamunkáért és a kétségbe esett pillanatokért, fele annyit nem tudnék teljesíteni fele annyi ideig sem, mint Ő. Igazán fogékonynak a nyelvek és gépjárműtechnika területén érzem magam. Legyetek kedvesek legalább ötleteket adni, hogyan lehetne mégis kedvezőbbé tenni az előbbiekben leírt helyzetet. Válaszaitokat előre is nagyon szépen köszönöm.