Ha kidobott, nem segített, hátat fordított, abortuszt akart, köszöntsem fel anyáknapján?

valahol jót akart, de mivel az nem sikerült, inkább megtagadott.

felnevelt, taníttatott, de mivel egyik munkahelyről be, másikról ki járkáltam, folyamatos aggódás, hogy megint nincs, egy idő múlva kitett az utcára, amit a mai napig helyesel.

szerette volna, ha normális párom/családom lesz, ehelyett terhesen elhagytak, ő az abortuszt szorgalmazta, emellett mindenkinek pletykálva rólam, mindenkivel kinézetett, hogy őt értsék meg.

életem első gyermeke, teljesen egyedül, sem lelkileg, sem tanáccsal nem segít, ami valahol természetes lenne pedig anya-lánya között.

Fél hogy segítenie kellene és nem akar.

Bármikor kerestem, nyitottam felé, egyből azzal jött, hogy van meg van fázva, vagy nem ér rá...

De azt hallom viszont készített össze babaholmit(gondolom saját maga miatt, hogy őt ne nézzék ki, hogy így lesz*r)de emellett nem győzi erősíteni a tudatot, hogy haragszik, tehát továbbra is a hátát lássam.

Felköszönteném, szívesen, de pont "anyák" napján?