Nálatok ha a gyerek tanul az szent és sérthetetlen?
Kíváncsi vagyok másoknál ez hogy működik. Szóval a gyerek - már nem általános iskolás, hanem mondjuk középiskolás vagy egyetemista - tanul, akkor azt mennyire tartjátok tiszteletben? Megvárjátok amíg befejezi és akkor kéritek meg valamire, vagy elvárjátok, hogy azonnal segítsen? Azért merült föl bennem a kérdés, mert tegnap nagyon összevesztem a szüleimmel. Este nyolc volt már és én még mindig tanultam. Orvosi járok, azt hiszem nem kell részleteznem, hogy mennyit kell tanulnunk. Szóval jövő héten két fontos tárgyból is lesz zh-m, így egész hétvégén tanulni szeretnék, hogy jól sikerüljön. Mellette ellátom a saját feladataimat a háztartásban, persze. Az apám mégis berontott a szobámba, hogy a nyaraláson készített videóikat vágjam már össze, meg a képeket is válogassam ki és írjam már meg egy dvd-re. Megkérdeztem, hogy nem érne-e rá később, mondjuk amikor tartok egy kis szünetet, mert éppen azelőtt tartottam szünetet és lendültem bele újra a tanulásba. Nem, mert neki azonnal kell. Így két órát ezzel töltöttem el, hogy teljesítettem a kérését. Közben próbáltam nekik mutogatni, hogy látod ezt így kell, de azt mondták nekik ez túl bonyolult, egyébként is itt vagyok én, szóval úgyis bármikor meg tudom nekik csinálni. Meg hogy lehet, hogy holnap még kétféle változatot meg kéne csinálni, hogy lehessen osztogatni az ismerősöknek. Itt elszakadt a cérna és közöltem, hogy persze, akár ott is hagyhatom az egyetemet és egész nap csak foglalkozhatnék ezzel, nem? Elkezdtünk veszekedni, hogy szerintük én mindig a tanulásra hivatkozom és nem igaz, hogy ilyen apró dolgokat nem tudok megcsinálni. Mondtam, hogy szívesen megcsinálom ezeket, de akkor, ha ráérek és nem kell(ene) ezerrel tanulnom, miért nem lehet tiszteletben tartani ezt? És egyébként sem értem, hogy miért olyan sürgős ez, hogy most azonnal kell a dvd a nyaralásról.
Bocsi, hogy hosszú lett, csak nagyon felidegesítettem magam. Szerintetek kinek volt igaza? És nálatok e téren mi a helyzet?
Kellemes húsvétot egyébként mindenkinek és köszönöm a válaszokat előre is!
Nekem egy dolog teljesen érthetetlen. HA apádnak ennyire fontos a dvd, akkor miért nem ö csinálja meg?
Mellékesen ha valaki tanul (mármint ténylegesen, nem csak kifogás), akkor az természetesen elsöbbséget élvez. Nálunk ez a természetes, ha a gyerekeimnek vizsgája lesz, akkor még a szokásos munkák alól is részben felmentjük, nemhogy ilyen banális apróságokkal zaklatnánk.
56 éves, négy (közel felnött) gyerekes nö
Nálunk teljes mértékben szent és sérthetetlen volt, sőt. A kaját behozták, letették elém. Ha valamiért szükség lett volna rám, megvárták, amíg kijövök a szobámból, akkor szóltak hozzám.
Néha nyitottak be, hogy kérek-e valamit, vagy nyáron esetleg javasolták, hogy pakoljak ki és az udvaron tanuljak, mert szép idő van.
Most már saját háztartás férjjel, gyerekkel, de mindketten tanulunk is. Vizsgaidőszakban a készülő fél teljes mértékben tehermentesítve van. Ha feszült, akkor inkább nyelünk (vizsga előtti tipikus idegbeteg viselkedés, ami a vizsga után 5 perccel spontán gyógyul :)), teljes mértékbe n kiszolgáljuk a másikat és a tanulás idejére minden házimunka alól felmentés van. Gyereket is arrébb viszi az éppen nem tanuló fél, vagy házon kívüli programot csinál vele.
Így eleve kevésbé megterhelő az, hogy munka mellett tanulunk, jobban fel tudunk készülni. Ha nagyon egybeesik a két vizsgaidőszak, akkor a nagyszülők is beszállnak, gyereket néha el is viszik egy hétre magukhoz, a háztartás meg úszik, mert mindketten letojjuk, vizsgák után meg ketten állunk neki a romeltakarításnak.
Szerintem igazad van. Én is orvosira járok, tudom milyen az, amikor leülsz tanulni, és úgy igazán jól benne vagy, erre jön valami, ami kizökkent, és utána újra kell fél óra, mire visszarázódsz. Sőt, sokszor olyan is van, hogyha csak 1-2 órám lenne tanulni, mondjuk napközben, akkor inkább le se ülök, mert nem tudok ennyi idő alatt elmélyedni benne. Szóval teljes mértékben átérzem.
Nálunk ebből sosem volt probléma, a szüleim mindig megértik, ha tanulok, hiszen látják, hogy nem hiába ülök a könyv fölött egész nap. Sajnos nem tudok mit tanácsolni, próbálj meg velük nyugodt hangnemben beszélni. Mondjuk ha ők nem jártak egyetemre- és ezt nem bántásból mondom-, akkor lehet, hogy nehezebben érzik át a te helyzetedet.
Én most is épp szakvizsgákra tanulok (jog), és a mai napig - pedig már mindjárt 30 leszek :) - az egész család nagyon figyelmes és segítőkész velem ilyenkor!
Mindenben segítenek, csöndben vannak, amikor pihenőt tartok, akkor is kímélnek. Megható, imádom a családom!
Persze ez nemcsak velem kapcsolatban van így, hanem bárkivel, akinek nehéz időszaka van, és nemcsak tanulással, lehet az munka, vagy bármi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!