Ti hogy reagálnátok le ha párotok lánya elkezdene titeket "anyázni"? Mi lenne a jó reakció ami neki se bántó és nekem se kellemetlen?
Nagyjából vázolom a szituációt:
Párommal együtt vagyunk 4 éve, 1 éve élünk együtt.
Van egy kislánya aki velünk él, de elejétől fogva a keresztnevemen szólít, nem akartuk hogy elkezdjen "anyázni". Én nevelem, az anyjára nemigazán emlékszik, de azt tudja, hogy nem én vagyok az anyukája.
Nemsokára jön a kis tesó és azóta elkezdte mondogatni, hogy ha megszületik a tesó onnantól kezdve neki is az anyukája leszek. Mikor ismeretlenek, vagy az oviban mondják neki, hogy én az anyukája vagyok akkor mindig kijavít mindenkit, hogy "xy hasából születtem ő az anyukám, x a legjobb barátnőm. Mikor megszületik a kisbaba akkor lesz nekem is az anyukám." Képben van, hogy ki- kicsoda, néha viszont úgy csinál mintha kisbaba lenne, odabújik hozzám, elkezd úgy beszélni mint egy kisbaba, szopja az ujját és "eljátssza", hogy az anyukája vagyok, olyankor anyának szólít. EZ tart nála 1-2 percig mintha csak szerepjátékot játszana, aztán megint nevemen szólít. Ez eddig nem sokszor volt szerencsére, 1-2 alkalommal és hát hirtelen nem tudom ezeket a dolgait hogy lereagálni. (amúgy ez mielőtt terhes lettem előtte is előjött néha, úgyhogy nem a tesó miatt van)
Azt, hogy anyának hívjon ennyi idő után már nem tudom elképzelni és nem is nagyon szeretném, de nem is tudok rászólni, hogy "nem vagyok az anyukád, ne hívj így". Szóval nem tudom mi lenne a jó reakció.
"Az hogy anyának szólítson ez meg szerintem az én döntésem, hogy szeretném-e, hogy így hívjon vagy sem."
Az pedig nagyon szomorú, hogy a saját igényed előrébb hozod a négyéves kislány érzelmi igényével szemben. Nem kapkodtad el egy kicsit a gyermekszülést....?
" az hogy anyának szólítson ennyi idő után azt nem tudom elképzelni."
Mit kell ezen elképzelni? Már szólított így.
De még mindig csak a saját dolgod szajkózod, hogy neked mi a jó. Sajnálom azt a kislányt, hogy te jutottál neki. És ő még így is téged akar anyának hívni - szegénynek nincs összehasonlítási alapja.
Esküszöm nem értelek... ha a sajátodnak tekinted, miért zavar téged, ha anyának szólít? Most komolyan? Nem tudom felfogni.
Magadat véded, hogy ennyi év után így meg úgy, és ezt nehéz megemésztened stb... őszintén, ha igazán szeretnéd ezt a kislányt, akkor nagyon is örülnél, hogy elismer téged anyaként és szeretne így hívni.
Neki nem legjobb barátnőre van szüksége, ez egy hülye szöveg és általában már a tiniknél adják be, hanem egy anyjára, egy példaképre. Csak sajnos te ez nem tudsz lenni..
Te neveled, veletek él. Azért az milyen fura helyzet lesz, hogy megszületik a testvére, és neked végig azon kell majd dolgoznod, hogy a kislány ne anyázzon, hanem keresztneveden szólítson, a kistesója meg igenis anyunak szólítson téged és ne a nővére hatására a keresztneveden. Amikor ezzel a szituációval kell megküzdened, akkor nem lennék a helyedben, mert nem piskóta dolog elmagyarázni egyik kisgyereknek sem, hogy ha egy házban élnek, akkor az egyiknek miért Erzsi, a másiknak meg miért anya.
Egyszerűbb lesz, ha a saját gyerekednek is megtiltod, hogy anyának szólítson.
Nekem az lenne a legszebb vallomás, ha a kislány az anyjának érezne engem, ennek pedig a legszebb módja, ha anyéának szólít. Az anya szót hallani a legszebb. te két gyerektől is hallhatnád.
Szerintem ezt nem irányíthatod és nem korlátozhatod mégpedig éppen azért, mert ha megszületik a kistesó, neki anya leszel, ő anyának fog szólítani, hozzá úgy fogsz odamenni első pillanattól kezdve, hogy "itt van anya". Egy óvódás korú kislány nem fogja érteni az ész érveidet, hogy ő miért nem szólíthat téged anyának, ha pedig rászóltok, elbeszélgettek vele, hogy te X vagy, nem anya, akkor a lelki világa mélyen sérülni fog és akár kirekesztve érezheti magát, amiért neki "nincs" anyukája, te sem vagy anyukája, pedig ő a végletekig ragaszkodik hozzád.
Egy végtelenül szeretetre éhes kislány, ahogy leírod, olykor eljátssza, hogy kisbaba. Arra vágyik, hogy dajkálja, szeretgesse, babusgassa az anyukája, amiből nyilván neki nem jutott túl sok. Ne sajnáld tőle a szeretet és ne korlátozzátok le. Mivel te az első saját gyerekedet várod még, ezért fura ha egy olyan gyerek hív először anyának, aki nem a sajátod, utána viszont hozzá fogsz szokni. Ha nem, akkor engedd el a füled mellett, de semmiképpen se éreztesd vele, vagy vágd a képébe, hogy nem vagy az anyja, mert igenis most az vagy!
Valahol megértem a rossz érzésedet, de ezt nem lehet úgy elkülöníteni, vagy megértetni vele, hogy két gyerek lesz a háznál és az egyik hívhat anyának, a másik meg nem. Szokjatok át arra, hogy te a nevelő/mostoha anyukája vagy, nem a barátnője, így neked is megszokottabb lesz az anya megnevezés. Éreztessétek vele, hogy attól, hogy jön a kistesó, minden ugyanúgy marad, őt is ugyanannyira szeretni fogjátok!
Majd hogy lesz, szolit anyanak teged es te majd raförmedsz, hogy. " nem vagyok az anyad?"
Hogy lehet ilyesmin fennakadni ha a gyereknek ez fontos!
Isten nem ver bottal, es tudd meg , h mindent vissza fogsz kapni , csak lehet a gyerekeden csattan az ostor, es ö nem lesz kinek anyát mondjon!
Hogy itt mennyi rosszindulatú nő van. :D 36-os köszönöm az értelmes válaszodat, valami hasonló válaszokra vártam de úgy látom magát a kérdést itt senki nem olvassa el csak okoskodni tud meg osztani, mert azt hiszitek azzal hogy bántotok milyen nagy okosságot mondtok.
Tehát a kérdés ez volt: Ti hogy reagálnátok le ha párotok lánya elkezdene titeket "anyázni"? Mi lenne a jó reakció ami neki se bántó és nekem se kellemetlen?
Választ nagyon nem kaptam, a negatív véleményekre meg nagyívbe ... teszek. Nem gondolom, hogy bármit is rosszul csinálok, vagy sajnálni kellene a kislányt aki itt szidni lehetne az a gyerek anyja nem pedig én, az hogy zavar ha anyának szólít az egy dolog. Mivel nem láttok bele az életünkbe ítélkezni sem kellene főleg nem ilyen stílusban amit ti itt megengedtek magatoknak. Lehet nem játszom el, hogy az anyja vagyok, de lehet normálisabban nevelem, mint egy két ember itt a sajátját... :D
Itt bárki elmondhatja a véleményét, és mivel te kérdést tettél fel, ezért számolhattál volna vele, hogy különböző vélemények is születhetnek. Legközelebb esetleg majd azt is írd le, hogy KIZÁRÓLAG milyen válaszokat írjanak a válaszolók.
Ha meg nem érdekel, hogy a kívülállók mit gondolnak, akkor nem kell itt kérdezősködni, hanem kérdések nélkül élni az eddigi tökéletes életedet. Ennyi.
Nem véleményt meg kioktatást kértem hanem választ a kérdésemre. Főleg, hogy olyan "véleményeket" írtok aminek köze nincs se a kérdéshez se a valósághoz csak belemagyarázása és elferdítése annak amit írtam. Elfogadom a véleményt ha az normálisan van előadva, de így hogy jóformán semmit nem tudtok a helyzetről sértegetni nem kellene. Bírom én a kritikát, de mikor kiteszek egy kérdést és minden hülyeséget írogatnak csak értelmes válaszolók nincsenek abból kössz de nem kérek.
Főlek kedves 37-es azt hiszed okos vagy pedig csak egy tuskó már bocsánat ha ilyeneket írsz. Tudod van az a mondás is, hogy "Ne ítélkezz, és nem ítéltetsz!"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!