A szüleim egyfolytában a földbe tipornak és megaláznak. Bővebben lenn. Mit tehetnék? 19/L

az én szüleim is pontosan ilyenek voltak, azt gondolták, hogy ezekkel, amiket te is leirtál,- ösztönöznek!

egészen érettségiig 4-5ös tanulo voltam, egy jo hirü iskolában, érettségin meg majdnem megbuktam...állandoan azt hajtogatták, hogy hülye, marha vagyok, aki semmihez sem ért...na nagy nehezen meglett az érettségim, nem vettek fel az egyetemre, igy fogtam magam és kimentem egy évre Angliába nyelvet tanulni, pénzt keresni. hazajöttem, elvégeztem egy föiskolát Egerben, párhuzamosan mellette egy egyetemet Pesten ( a föiskola igazi büfé szak volt -kommunikácios és média tudományok, ezért is tudtam mellette elvégezni az egyetemet), már akkor nyaranta kijártam dolgozni Ausztriába. ahogy meglett a diplomám Svájcba, majd Franciaországba költöztem, ahol mesterdiplomát szereztem...itt is mentem férjhez. most én vagyok a család büszkesége, és még mindig ugy gondolják, hogy azért "vittem ilyen sokra", mert ök -jol ösztönöztek...csak az nem jut el az agyukig, hogy miért járok haza évente kétszer 3-4 napokra..és miért van görcsbe még mindig a gyomrom, ha rájuk gondolok..

összefoglalva, én is csak azt tudom tanácsolni, amit az elöttem irok, minél elöbb kezdj a saját lábadra állni.nem fog jot tenni, ha sokáig huzod- halasztod..

no, ha megengedhetik az albérletet Neked, akkor maradj csak abban, hazudd azt nekik, hogy még jársz az egyetemre. Közben meg tanuld azt, dolgozd azt, élj úgy, ahogy szeretnéd.

Könnyen be fogják venni, hiszen szeretnek maguknak hazudni.

Én ezek után simán megtenném, hogy így bánnak velem!

Na ez a kategória, amikor meghallgatnám a másik felet is.

Alapvetően nem tartom elítélendőnek, hogy ilyen szinten próbálnak felkészíteni az önálló életre. Ettől függetlenül be kell látni, ha valakinek nincs tehetsége a reál tárgyakhoz. Megkérdezhetem, hogy mi az, amiben tehetségesnek érzed magad? Nyugtass meg, hogy nem a bölcsész kar...

Nálam igazából egy mondatoddal ástad el magad, egyébként teljesen átérezném a problémád:

"Na szóval otthagytam az egyetemet és hazaköltöztem a szüleimhez vidékre, az ő nyomásukra, pedig megengedhetnénk magunknak továbbra is az albérletet." Tehát elvárnád, hogy kész p1csa, meleg málé módjára fizessék az albérleted, amíg te mit is csinálsz? Semmit? Hmm... Pont ezért hallgatnám meg a másik felet is.

Önállósodj, önállóan érd el az álmaid és rájössz, hogy nem is olyan könnyű.

Felnőtt nő vagy. Ha ennyire nem érzed jól magad otthon, akkor én a helyedben dobbantanék. Keresnék egy állást, és megpróbálnám egyedül fenntartani magam. Tudom, hogy nem könnyű, de ha az ember igazán akar valamit, akkor meg tudja oldani.

Költözés, albérlet, suli munka mellett.

Amúgy melletted vagyok, a szüleidnek meg gratulálok, ha annyi eszük volt csak, hogy olyan szakmát erőltettek rád akaratod ellenére, amit utálsz és nem is vagy benne jó. Emellett pedig lelkileg terrorizálnak. Ilyen szülő nem akarok majd lenni.

28/N