Minden esetben az anya a hibás, ha nem jó a gyerekével a kapcsolata?
A fiammal nem értem meg magam, állandóak konfliktusaink. Nagyon szemtelenül beszél velem, de az iskolában és mindenhol nagyon sok panasz van rá.
A volt férjem nem látogatja a a gyerekeket és ellenem hangolja amikor éppen 3 havonta találkozik velük. Nekik azt mondja, hogy ez miattam van és a nagyobbik fiam, ez el is hiszi és haragszik rám amióta elváltunk.
Tehetetlennek érzem magam ebben a helyzetben, megoldhatatlannak a látom, rengeteg beszéltünk már, erről, de a szó nem nem segít. Néha úgy tűnik, hogy érti, aztán kezdődik előről.
Nem, tanul, és nem is érdekli, ha rossz jegyet hoz, lop tőlem, tönkreteszi a dolgaimat. Minden haragja ellenem irányul. Jártunk pszichológushoz, ott azt mondták, hogy ez kamaszos problémák, de én nem így érzem.
Volt valaki hasonló helyzetben? Mi lehet a megoldás?
Részben igen az Anyuka de Apuka is hibás lehet, az én példámból kifolyólag 18 elmúltam mikor kezdtem megkedvelni a motorozást, rögtön ellenkezett anyám, hogy nem akar temetést rendezni, úgyis meghalok az első kanyarba stb. Akkor megutáltam egy életre viszont 1 évem még volt a suliból, addig meghúztam magam, lett munkám, és csak azért is ellene fordultam, mert mi az hogy valaki tiltja a most már csak jelképes "gyerekének" hogy mit tegyen.
Volt akkoriban k**va anyázás, r*hadj meg, és még sorolhatnám, ez mind egymás fejéhez dobáltuk, voltak olyan helyzetek amikor amit kézbe vettem odahajítottam legyen az gyümölcs, flakon, azóta sem jó a viszonyunk hiába itthon élek, mert elköltözni nem fogok hisz akkor minek van 2 szintes házunk, de alapvetően nem függök tőle.
Tehát láthatod hogy Ő volt a hibás teljes mértékben, ugyanis nem követelőztem, mindent önerőből hoztam össze, csak éppen beleszólt abba ami érdekelt mindig is.
21F
És kérdező: az első válaszoló válaszából láthatod, NEM, nem mindig az anya a hibás...
De ne aggódj a legtöbb embernek kinő az agya felnőtt korára... Egyes nyilván kivétel, de drukkolok, hogy a te fiaddal rendbe jöjjetek.
Nem. Én látom felnőni a húgomat, és érzem, hogy anya mennyit, de mennyit próbálkozik, hogy vele is jó legyen a kapcsolata, de nem megy. Sosem példálózott velem, sosem kivételezett, sosem hasonlított össze minket, azt apa szokta, akit viszont imád húgom.
Remélhetőleg később rájön, hogy ő a buta...
Igen. Egyetlen egy kivétel van, amely olyanritka, mint a fehér holló: a született pszichopaták esete. Ott lehet a szülő a legjobb és legelfogadóbb is, akkor is esélytelen az egész. Minden más esetben az anya a hibás.
Kérdező: nem pszichológushoz kell vinni egy nagyon problémás gyereket, hanem gyermek- és ifjúsági pszichiáterhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!