Miért érzem ezt annyira kellemetlennek?
Anyukámról van szó. Volt már rá példa hogy vásárlásból jöttek (a férjével) és nekünk is hoztak pár dolgot (3an vagyunk, a férjem, a másfél éves fiunk, és én). Nem keresünk sokat, és most pont úgy jött ki a lépés hogy kb 500 forintnyi apróm van de a férjem holnap kap fizetést. Ma anyukám itt volt, és látta hogy már csak pl 5-6 db pelusa van a fiamnak ès egy adag tápszere. Soha nem fordult még elő ilyen, hogy ennyire kifogyunk. Nemrég felhívott hogy mennek vásárolni és vesznek tápszert a fiamnak. Mondtam hogy de nem kellett volna, holnap úgyis veszek. Erre beállítottak egy csomó cuccal, 3 zacskó felvágottal, a fiamnak krémtúró, tejszelet, pelenkát is vettek és persze tápszert. Nem tudtam már hova hálálkodni de ilyenkor annyira ótvarul érzem magamat. Oké, nem állunk jól, és valóban hatalmas segítség, de mégis kellemetlen. Kb úgy érzem magam mint egy csöves. :( Pedig anyukám a legjobb barátnőm, nagyon közvetlen a kapcsolatunk, nincs is tabu téma.
Miért érzem ezt? Így kell lennie vagy verjem ki a fejemből az érzéseket?
Már kitaláltuk a férjemmel hogy veszünk nekik pár doboz kávékapszulát (nagy kávézósak) kompenzálás képen, mert tényleg sokat segítenek.
válasza:Szerintem ne érezd magad kellemetlenül. Azért teszi, mert a lánya vagy, szeret titeket. Máskor te fogsz nekik segíteni így vagy úgy, "kiegyenlítődik a számla"
:)
Végülis 1 család vagytok, akkor miért kéne ótvarul érezni magad? Nem egy idegenről van szó.
De az is jó ötlet, hogy legközelebb visztek nekik kávékapszulát.
válasza: válasza: válasza: válasza:Nézd te is anya vagy már. Tedd fel magadnak a kérdést. Ha a fiad 20-30 éves lesz akkor is a fiad lesz??? Tudom a választ mit fogsz mondani, azt, hogy igen.
Nekem is van fiam, ő már 25 éves. Külön él a barátnőjével, és annak kislányával. Jól megvannak, békében, dolgoznak. Tudom, hogy nem élnek rosszul, de azt is tudom, hogy néha hullámvölgybe kerülnek anyagilag. Ki nem? Volt idő amikor én is. Amikor megyek hozzájuk, én is megpakolva megyek. Sosem kérik, de jól jön nekik. Örömmel adom, mert a fiam, és mert most már családja van.. Amíg van rá módom támogatom őket.. Hiszen mi anyák ezért vagyunk.Segítsünk a gyerekünknek még akkor is ha ő már 30 éves.. Szerinted te nem ilyen leszel a fiaddal?? Elárulom, pontosan ugyanazt fogod csinálni amit anyud veled. Menni fogsz hozzá, és sosem mész üres kézzel..
válasza:Ne érezd rosszul magad és ne utasítsd vissza, mert ezzel megsértenéd. Te a lánya vagy, tűzbe tenné a kezét érted-hisz ezt már te is tudod anyaként-, és ott van egy picike gyerek, őt még jobban nézi.
Ne vedd alamizsnaként, akkor is venne ezt azt néha az unokájának, ha nem állnátok rosszul. A szülők az utolsó falatot is kivennék a maguk szájából, csak hogy a gyerekük-unokájuk ne szenvedjen semmiben hiányt. Te ugyanezt tennéd.
A kompenzálás jó ötlet. Semmiképp ne történjen pénzzel. Én is mindig így csinálok. Mi külföldön élünk, ezért csak évi egyszer tudnak elhalmozni, de akkor nagyon. Olyankor úgy szoktam, hogy fogom magam elmegyek bevásárolni nekik, és azt már ők sem tudják visszautasítani:D Nálunk is az a helyzet, hogy rosszul állnak anyósomék és ő akar a legtöbbet segíteni ilyenekkel. Én mindig nagyon hasznos dolgokat szoktam venni. Mosogató vagy öblítő, mosószer...és mikor persze kérdezné, hogy mennyi volt, mert kifizeti, vagy azt vágom rá, hogy ingyen osztogatták a bolt előtt, vagy, hogy ugyanannyiba, mint a kakaóscsiga, amit reggelire hoztál:D
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!