Miért érzem kellemetlennek a családdal közös programot?
Párom szülei meghaltak. Az enyémek közel laknak, gyakran találkozunk. Furcsa érzés van bennem, hogy a páromnak nincs senkije a világon, csak én. Nekem meg van egy boldog családom akikre mindig mindenben számíthatok.
Normális ez a dolog?
Ha náluk ebédelünk, ajándékot veszünk nekik, mindig elfog ez az érzés, ami leírhatatlan. Szarul érzem magam, hogy miattam és a szüleim miatt páromnak előjönnek a régi emlékek. Biztos fáj a szíve, mikor látja a szüleimet ölelkezni, vagy meghívnak minket ebédre vagy egyszerűen csak érdeklődnek felőlünk.
Ha fordítva lenne így, én biztosan elsírnám magam a helyébe. :S
ő már valószínű megszokta ezt a helyzetet, ez egy olyan állapot amin változtatni nem lehet így teljesen fölösleges a múlton rágódni vagy azon, hogy mi lenne ha
Neked élnek a szüleid, de ha nem így lenne akkor megtanulnál élni nélkülük is, de ezt csak olyan értheti akiknek nem élnek a szülei
Persze ettől függetlenül hiányzik az embernek az anya, apa és a boldog család.
Nyilván nem az amire te gondolsz, kedves utolsó.
Csak talán nem kéne ennyi közös program? Van hogy naponta max 2 naponta átmegyünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!