A történet a következő, a kedvesemnek (ELVÁLT ) van egy 9 és fél éves lánya, hétvégeken, idönként hét közben is eggyüt vannak, fürdenek és eggyüt alszanak, a kislány sir az apukája után amikor elválnak. Szerintetek normális ez a kötödés?

Én még most is együtt fördök anyámmal.

53/F

Normális a szoros kötődés, ki tudja, milyen nehéz a kislánynak a válást feldolgozni, legyél türelmes.

De azért lassan ideje lenne a saját ágyába szoktatni a kislányt fokozatosan. Mert az sem mehet a végtelenségig, hogy a lassan kiskamasz korba lépő kislány alszik mindig az apukájával, te meg a másik szobában.

" Azért ne képzeljünk már bele minden perverz dolgot."

De, beleképelnek. :D Egyszer egy hasonló kérdésben írtam, hogy én is sokáig anyukámmal egy szobában aludtam, még kamasz koromban is (nő vagyok), mert annyira félős voltam. Erre néhányan meg voltak győződve arról, hogy ez csak azért történhetett, mert biztos szexeltünk. :/ Van itt pár érdekes ember, nem kell velük foglalkozni. :)

A kötődés normális.

Az együtt alvás és főleg az, hogy ki vagy telepítve a hálóból, na az szerintem kevésbé normális, és itt tök mindegy milyen nemű gyerekről és szülőről van szó.

Még egy egy félelmetes viharnál oké, ha bebújik hozzátok a gyerek, de így azért eléggé bizarr.

Az együtt fürdésről nem tudok véleményt alkotni, nem ismerem a konkrét szitut. Lehet csak benn ül az apa a fürdőkád szélén, nem tudom...

Egyébként mindenki máshoz van szokva és más a normális. Nem érdemes másokra hallgatni. Meg innen nem lehet megmondani a frankót.

Egy biztos, hogy előbb utóbb a kapcsolatotok rovására fog menni ez a fajta "kiközösítés".

Nem vagy egoista, azért ne kelljen már a gyerek miatt a elhagynod a közös ágyat.

Megoldás, hogy ezt megbeszéled a pároddal, és egy mindenki számára elfogadható mederbe terelitek a dolgokat.

ebben a fejlett vilagban, miert tabu a mesztelenseg?

v mi a baj?