Van olyan, akinek az egyik szülője speciális, kisegítő iskolába járt, de ő tovább tanult egyetemen, főiskolán?

Ez genetikai örökség-- lehet valaki szellemileg és gyakorlatilag jó, függetlenül attól hogy az egyik szülője nem az. A képességeinket nem minden esetben a szüleink átörökített adománya hanem a visszamenőleges ősök hagyatéka.

Pl. élt régen három generációval visszamenőleg egy ős aki, diszlexiásnak született és az is marad analfabéta. De az ő utódai nem örökölték se a gyermekei se az unokái viszont a harmadik generációban előjött ez a sérült gén és az ük-ük unoka ezzel a hátránnyal született. Egyik őstől örökölte a balkezességet egy másik őstől pedig a legsúlyosabb diszlexiát.

Azt gondolom mivel ma már értik ennek a hiányosságnak a valódiságát (tehát nem hűjeként kezelik a gyermeket) és van mód gyakorlatilag a megszüntetésére így a diszlexiának a sérült génjeit már gyermekkorban ki is képes javitani a mostani generáció és feltételezem ez a génhiba törlődhet de minimum gyengülhet a későbbi átörökítés folyamán.

Tehát kérdező a született tehetség vagy tehetség nélküliség, minden esetben öröklött visszamenőlegesen is, nem csak a szülők adománya.

azt gondolom a gyakorlatban tapasztaltak alapján hogy két szülőnek együttes (erősebb vagy gyengébb, erőszakosabb vagy gyengébb gének ) genetikai öröksége az ami meghatározza milyenné leszünk.

Se a férjem se én nem voltunk diszlexiások sőt gyorsabban írunk olvasunk mint az átlag-- még is a két gyermekünk közül az egyik a legsúlyosabb diszlexiával született.

Vissza nyomoztunk kitől? S kiderült hogy az akkor még élő egyik nagypapa azért nem volt képes letenni a KRESZ-vizsgát, (1966) mert nem tudott olvasni és soha nem is tudott megtanulni olvasni, se írni, hiába íratták be magániskolába az ő idejében. Csak épp erről soha senki nem beszélt-elhallgatták.

Nagymamámnak 6 általánosa van (akkoriban annyi volt a kötelező),anyámnak 8 általános és egy varrónői szakmunkás.Nekem két mérnöki diplomám van, a fiam épp egyetemista.

Nincs összefüggés,aki akar,tanul.