Anyám azt akarja, hogy hozzáköltözzek, én nem fogok. Mit csináljak, hogy megértse?
14 éves koromban költöztem Pestre, apához. Anyával az utóbbi időben nem találkoztam túl sokat, de ha igen, akkor is csak veszekedtünk.
A téli szünetben töltöttem náluk egy kis időt, de csak azt hallgattam mindenkitől, hogy mennyire megváltoztam, rám sem ismernek. Anyával és a mostohaapámmal összevesztem emiatt, mert szerintük nem normális, hogy mennyit vásárolok (kedvenc hobbim, rengeteg ruhám és kiegészítőm van), hogy válogatós vagyok (csak mert nem eszek meg mindent, amit elém tesznek) meg ahogy viselkedek...
Normális az életem, imádok itt élni, nem akarok vidékre költözni, ahol semmi nincs.
Tegnap felhívta apát és veszekedtek, hogy mégis apa hogy engedhet meg nekem mindent, nézze meg inkább a jegyeimet és azt, hogy folyton hiányzom a suliból és hogy teljesen megváltoztam.
Persze, hogy megváltoztam, már nem én vagyok a duci, fogszabályzós lány, aki irigy azokra, akik szép és márkás ruhákat hordanak. Már én vagyok az, akire mások irigyek és nem akarom ezt az életet feladni.
Anya azt akarja, hogy a második félévet már ott kezdjem, náluk.
De én nem megyek oda, a téli szünetet sem bírtam ki velük, hazajöttem 3 nap után.
Igen, nekem is az jutott eszembe, hogy nemrég írtál már ki erről kérdést, akkor is te voltál a szegény megbántott picilány, akivel kapcsolatban nem fogadja el a csúnya gonosz anyukája, hogy ő már csak a vásárlással-sminkkel-bulival-felvágással törődik.
Ami meg a belinkelt ruhát illeti: ez eleve nem utcai ruha, és ha nem mondod külön, hogy nem az, simán rávágtam volna, hogy a sarki kínai boltból való - merthogy pont úgy néz ki. Ilyen k.urvás cuccot épeszű nő irigyelni nem fog tőled, ne álmodozz.
"rövid ruha és a magassarkú már kihívó"
Akkor légy oly drága, és mutass már nekem egy a rövidruha-magassarkú kombónál kihívóbbat, ami nem strandra, vagy hálószobába való :D
"már nem én vagyok a duci, fogszabályzós lány, aki irigy azokra, akik szép és márkás ruhákat hordanak"
Gratulálok, te is egy felszínes ribizli lettél. Oklevél kell róla?
"nem akarok vidékre költözni, ahol semmi nincs."
Elkényeztetett, nagyvárosi pitsa vagy, ahogy anyukád, mamád, mostohaapád gondolják. Fáj az igazság, ugye? :)
Majd ne felejts el írni, mivel keresed a pénzed.
Nézd, neked is elmondom: nem kell azon görcsölni, hogy megérteti-e vagy sem. Közlöd vele az AKARATODAT, és ha nagyon kedves akarsz lenni vele, akkor még meg is indoklod (gondosan ügyelve arra, hogy bele se szólhasson a mondataidba, amikor beszélsz!). És ennyi.
A te életed, a te döntésed, a te akaratod. Megérti ő, nyugodj meg, ha jó a hallása és megvan a józan paraszt esze. Más nem kell a megértéshez. Amiről te "miért nem érti meg?"-ként írsz, az valójában arról szó, hogy anyád, az agresszor, aki veled annak idején jó kicseszett, ugyan miért nem hajlandó TUDOMÁSUL venni azt, hogy te hogyan döntöttél. Azaz elfogadni.
Azért, mert önző és agresszor és ignorálni akarja, keresztül húzni az akaratodat. Ő valamit eldönött és kész. Mit képzelsz te, hogy másként merészelsz dönteni?
Éppen ezért nem kell vele foglalkozni. Ne áltasd magad: ha akkor nem szeretett, akkor mst sem fog. Pusztán öregszik, és kellene neki valaki maga köré, hogy ne unja magát halálra és valakit ugráltathasson. Ő annak idején nem adott neked semmit, vagy nem sokat, de most követelné az "árát"?
Valamint javaslok egy pszichológust vagy pszichiátert az ügybe. Másként nem fogod tudni lerúgni a mamát, mert lelkileg mindig visszaránt éppen azokon a lelki madzagokon keresztül, amelyek mögött ott vannak a te valahai mély fájdalmaid.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!