13 éves vagyok vagyis leszek, és apám mindig zaklat a sulyom miatt meg mindig azt mondja hogy nagyon csunya vagyok és én már minden nap sírok és nem bírom ezt, mit tegyek?

LEHET, HOGY DIREKT MONDJA HOGY RÁDÖBBENJ VALAMIRE.

LEHET OLYAN DOLOGRA AMIT MÉG NEM VESZEL ÉSZRE!

Engem faterom nem szemétségből bántott. Ha már ő nem tudott rajtam változtatni, akkor hagyta, hogy magam tegyem. Ezért szeretetből szemétkedett. Változtattam is, lefogytam majd elkezdtem sportolni! :) Csak aztán mondta el, hogy ha ő már nem tudott az egészséges életről meggyőzni akkor más módszer maradt. Bizony elég komoly túlsúlyom volt (nekem is) már 13 évesen és már kezdődő vérnyomás problémák és cukorbetegség intő jelei is ott voltak.

Azóta semmi! KÖSZÖNÖM APA :) Megelőzte így a bajt.

Bár a te eseted nehezebb. Beszéljétek meg a családban! Ha nem megy, és nem találsz rá okot akkor kérj KÜLSŐ segítséget!

Szerintem természetes, hogy úgy érzed, hogy ki tudnád nyírni, hiszen ver (mint írtad), ez olyan érzés lehet egy gyereknek, mintha egy felnőttnek mindennap egy rablótámadást kéne átélnie. A pszichológus segíthet, de az a lényeg hogy nem veled van a hiba, csak éppen olyan helyzetben vagy, amit egy felnőtt se bírna ki, ha a Te bőrödben kéne lennie.

Azt nem tudom pontosan, mi ilyenkor a dolgok menete, de akár névtelenül is megkérdezheted olyanoktól, akik éppen ehhez értenek, ilyen helyzetekkel foglalkoznak.

[link]

[link]

Nem érdemes öngyilkosnak lenned. Ha már esetleg azóta az utcán vagy, ne keveredj bűnözök közé és ne fagyj meg, érdemesebb a gyámhatósághoz menni, hozzájuk nyugodtan fordulhatsz, mert 12 éves korodban már számít annyira az akaratod, hogy nem kell félned attól, hogy csak úgy az akaratod ellenére ráderőszakolnának valamit.

Ne légy öngyilkos, ha meg olyan rossz a helyzet hogy egyszerűen nem mersz hazamenni és nem tudod mit csinálj, akkor inkább állíts be szerintem a alföldi utcai lányotthonba, pár napig megőriznek, azt nem tudom, hogy ennél hosszabban mit tudnak tenni, de akár előre meg is kérdezheted őket (akár névtelenül is, mondjuk külön emailben, amit direkt erre csinálsz):

[link]

01-07 14:27-esnek üzenem, hogy az oké, hogy a szülő nem akarja, hogy a gyereke beteg legyen a túlsúlytól, de egyrészt nem ilyen formában kéne rávezetni, hiszen mégis csak egy sérülékeny kamaszról beszélünk, aki, ha ilyen életkorban ilyen mély lelki sebeket szerez, felnőttkörára simán lehet gátlásos, depressziós, pánikbeteg stb.

Másrészt nem tudjuk, hogy a kérdező hány centi és hány kiló társul hozzá. Lehet, hogy nincs is elhízva, csak éppen a kedves édesapja a média által sugallt anorexiás (és többnyire photoshoppal megbuherált) gebéket preferálja, és aki a normál testalkatú kategóriába tartozik, az az ő szemében egy zsírdisznó.

Kérdező! Mivel még csak 13 éves vagy, fogsz nőni magasságban és ezzel együtt el fog tűnni Rólad a felesleg, már ha egyáltalán tényleg van. Velem is ez történt. 11 évesen kicsit duci voltam, másfél-két évvel később már sehol nem volt a felesleg-megnőttem magasságban és eltűnt. Azt tanácsolom, hogy első körben édesanyáddal próbálj beszélni apád viselkedéséről, mert Téged ez bánt, kérd meg, segítsen. Ha minden kötél szakad, fordulj az iskolaorvoshoz, vagy ha van iskolapszichológus, őt is megkeresheted.

Remélem, sikerrel jársz!

28N

Nem értem, hogy egyesek miért nem arra használják az oldalt, amire ki van találva. Nos, ez az oldal azért van, hogy akárki fel akar tenni bármilyen kérdést, normális választ adjanak rá. Egyébként meg engem is vert az apám gyerekkoromban, és évekig nem tudtam feldolgozni, épp ezért inkább megértőnek kellene lenni a kislánnyal szemben, de ezeknek a dolgoknak a súlyát pár ember nem képes felfogni.

Ettől eltérve az én válaszom a kérdésre az, hogy menj családsegítőhöz, és nem ártana felkeresni egy pszichológust, aki segít neked lelkiekben. Ha az iskoládban van pszichológus, beszélj vele, mondd el neki a problémáid. Hidd el sokat könnyíthet a lelkeden.

Remélem tudtam segíteni.