Az ilyen szülőket hogyan lehetne végre megtörni?
22 éves vagyok, a barátnőm 15, és lassan fél éve együtt vagyunk, viszont a szülei már az elejétől kezdve ellenezték a kapcsolatot a koromra hivatkozva.. ez az elején nem is volt gond, mondtuk majd idővel jobb belátásra térnek.
(Mielőtt bárki elítélne, spontán jött az egész, csak elkezdtünk beszélgetni 2-3 hónappal azelőtt, hogy járni kezdtünk, és egyre jobban megkedveltük egymást. Órákig tudtunk beszélgetni és egyszerűen élveztük egymás társaságát, volt hogy reggel 6-ig csak beszélgettünk és képtelenek voltunk/vagyunk egymásra unni, és igen egymásra találtunk és nem szégyellem, hogy beleszerettem..)
Tehát lényeg.. nem törtek meg, még mindig, és ez már egyre nehezebb. A helyzet az, hogy annyira hatalommániásak, hogy ha kimondanak valamit annak úgy kell lennie, és még csak meg sem akarnak ismerni, soha nem is láttak, azt sem tudják mitől féltik a lányukat.. Szóltam a csajnak, hogy mondja azt, hogy nem várom el h megbízzanak bennem, engedjék csupán, hogy menjek hozzájuk mondjuk hétvégente, hogy legalább láthassam, hogy ne kelljen titokban találkozzunk, ne engedjék el velem sehova, csak én menjek hozzájuk.. de semmi.. nem akarnak engedni, nem akarnak megismerni sem, a barátnőm is próbálkozott, állandóan könyörgött és mondogatta de figyelembe sem veszik, karácsonykor sem találkozhattunk, újévkor épp hogy össze tudtuk hozni hogy lássuk egymást egy kicsit, de mostanában szinte sehova nem engedik, és nehezen tudjuk megoldani.. és egyre nehezebb minden.. ki akarunk tartani kézzel lábbal mert szeretjük egymást, jobban mint bárkit eddig, és volt, hogy megpróbáltuk elengedni a másikat de 1 napig sem bírtuk, hogy ne írjunk a másikra, képtelenek vagyunk egymás nélkül meglenni, egymással viszont ha így megy tovább tönkre megyünk, mert ez a helyzet kikészít minket.
Ne haragudj, hogy ezt írom, de alapvetően egyetértek a "pszichológus" válaszolóval, még ha a hangnemével nem is.
Egy 15 éves kislány bárkinek "bedől", mert egyrészről nincs komolyabb összehasonlítási alapja, másrészről mert imponál neki egy kocsival, saját lakással, egzisztenciával rendelkező felnőtt férfi udvarlása. Még ha ezt nem is vallja be. De ettől még nem lesz felnőtt, nem lesz érett, sem gondolkodásában, sem lelkiekben.
Az, hogy a törvény mit enged meg, meg az, hogy egy 15 éves lány készen áll-e egy felnőtt, érett kapcsolatra (amilyet te is vársz, szexszel meg mindennel), az két külön dolog, semmi közük egymáshoz. Ő még kislány, akármekkora is a melle, és akárhogy is csókolózik.
És valóban nem túl szimpatikus, hogy meg akarod "törni" a szüleit. Ő a szüleihez tartozik, ők képezik a családját. Óvják, védik, nevelik, ellátják, taníttatják. És minden joguk meg van ahhoz, hogy ne örüljenek egy felnőtt férfi vonzalmának (aminek egyik igen komoly része az, hogy egy friss, tapasztalatlan, emiatt védtelen 15 évesről van szó). Ha te úgy gondolod, akkor majd szépen lelépsz (talán nem most, majd x év múlva, mindenesetre a lehetőséged meg van rá), de ők akkor is a szülei lesznek, nekik akkor is fájni fog, ha majd sír, és aggódni fognak, hogy milyen lelki és egyéb sérüléseket szerezhet tőled vagy mástól.
Kicsit nagyobb tiszteletet kéne tanúsítani irántuk, akármit is gondolsz róluk. És el kell fogadni, hogy egy 15 éves lány esetében bizony megnyerted a szüleit is. EGy 20 éves már LEHET, hogy elég önálló, hogy ez ne így legyen.
Szerintem jobb lenne, ha elgondolkoznál.
És azon elgondolkoztál már, hogy ha neked lesz egy lányod, és 14-15 éves lesz, és egy nap azzal állít majd be, hogy van egy 25 éves pasija... akkor mit fogsz az illetőről gondolni, és mit fogsz mondani a lányodnak?
Kicsit próbáld meg a másik szerepébe is beleélni magad...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!