Szerintetek is elítélendő, ha egy szülő mindent megvesz a gyermekének, amit csak kér, hogy azzal számára "jó" legyen?
Van 2 unokahúgom. Rendesek, és nincs is velük komolyabb baj, csak egy dolog. El vannak kényeztetve. Szeretik őket a szülők, ugyanakkor annyi mindent kaptak már névnap, szülnap, Karácsony stb, hogy flegmáznak, és nem érdekli őket semmi ajándék. Nincs közöm hozzá, nem szólhatok bele, de engem felháborított az, hogy érdektelenek a Karácsonnyal szemben, tudták, hogy úgyis lesz valami a fa alatt, kibontották, de nem örültek neki, valahogy semminek sincs értéke náluk. Ha tönkremegy vagy elunják, lesz helyette másik. A lányok apja odament mosolyogva hozzájuk, és mondta: Nemsokára itt a Jézuska, várjátok már?" Erre a válasz: "nem érdekel". De ugyanez a helyzet az állatokkal is. Tavaly kaptak egy kiskutyát, nagyon könyörögtek érte. Meg is kapták nyáron, majd 3 napig játszottak vele, aztán felé se néztek, ott nyüszített a kutya a kenelben, és a szülök gondozták. Végül elszökött.
A kérdés: Jót tesz a szülő, ha mindig mindenkor eleget tesz a gyermeki igényeknek? Szerintem nem!
hát nem tudom, ez nem feltétlenül az ajándékokra fogható. kiskoromban mi is kifejezetten jó anyagi körülmények között éltünk, óriási fa, rengeteg ajándék a fa alatt, de engem ez elkápráztatott és a mai napig megszállottja vagyok a karácsonynak és erőn felül próbálom olyan varázslatossá tenni, mint amikor kicsi voltam. nem az volt a lényeg, hogy kit érdekel ez a jégkori, lesz másik, hanem hogy úristen, kaptam egy jégkorit! volt, amit hamar eluntam, pl. a playstationt, de azóta se játszok semmi ilyesmivel, tehát ez simán egy "rossz" ajándék volt. szerintem megfelelő nevelés mellett a sok ajándék és a "mindent megkapás" akár pozitívan is hathat a gyerekre. én mindenképpen ennek tudatában fogom nevelni a gyerekeimet, és nem fogok csak azért kevesebb ajándékot venni, nehogy gonosz kis törpékké váljanak.
20L
Szerintem a probléma nem a sok minden megvásárlásával van, hanem a neveléssel.
Gyerekkoromban egy időben mi is igen jól álltunk anyagilag. Annyi játékot kaptunk a testvéreimmel, hogy szó szerint nem győztük hellyel. Imádtam, ha akartunk, hetekig mindig mással játszottunk. És igen, vártam a karácsonyt és imádtam, hogy plafonig ér a fa és a fél szobát beterítik a játékok.
DE nem lettünk flegmák. Mert a szüleink nem a nevelés helyett adták a játékokat - hanem például anya leült velünk legozni, babázni, vonatozni, bunkert építeni, és közben játszva, észrevétlenül nevelt.
A gyerek személyiségét nem a tárgyai, játékai, állatai mennyisége határozza meg. Hanem a szülei hozzáállása, nevelése. Aki letudja a gyereknevelést ajándékokkal, annál valóban a fent vázolt helyzet áll fenn, de ez nem szükségszerű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!