fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Taníttatás? Hogyan viszonyulná...

Taníttatás? Hogyan viszonyulnátok?

Figyelt kérdés
Első éves egyetemista vagyok, gyógyszerészeten. Szeretem a kart, és a szüleim is büszkék, ők is ezt szeretták volna. A probléma az, hogy nem államilag támogatottan vagyok, és ők fizetik az egyetemet. Ez engem nagyon zavar (persze, tudom ezért tennem kell), de még az is, hogy ők tartanak el 20 évesen. Lakbért ők fizetik, kaját ők állnak stb. A másik dolog az, hogy szeretnék rezidens programra is jelentkezni majd 5 év után és azt pedig külföldön szeretném mindenképp. Szüleim pedig úgy képzelték az egészet el, hogy 5 év után hazajövök és itt majd eléldegélek mellettük. Én ezt viszont nem szeretném. Már kialakult az életem is az egyetemi városban és nagyon nem egyezik meg az övékével: itthon pl. már a táplálkozáson is képesk vagyunk vitatkozni. Félreértés ne essék, szeretem őket, de szerintem az normális, hogy valahol minden generáció életstílusa különbözik. Félek attól, hogy egy napon, majd a fejemhez vágják, hogy ők tanítattak és én itthagyom őket. Ismerve őket valószínűleg bekövetkezik egy szép nap. A másik dolog meg a munka. Sajnos egyetem közben nem engedhetem meg magamnak, hogy dolgozzak, a másik dolog meg ha említem a nyári munkát, édesapám ellenzi : Minek nekem munka, adnak ők itt ha nincs amit csináljak nyáron. Jól vagyok én itt mellettük. Adnátok valami tanácsot?
2013. dec. 26. 11:30
 1/5 anonim ***** válasza:

Nyári munkát mindenképp vállalj mert az orvosinnem2filláéra tandíj. Kollégium nem tudsz bekerülni az biztos olcsóbb lenne,másrészt meg tanulj jól, hogy átsoroljanak államira.

Az meg, hogy hol élsz 5 év múlva teljesen felesleges vitatkozni. Én annyit válaszolni,majd ahol kapok munkát.

2013. dec. 26. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

A nyari munkat csak utolag jelentsd be.

Az en szuleim is ilyenek, semmit nem tudsz tenni, nem fogod veluk megertetni, hogy nem akarsz ott elni. Majd egyszer lesz belole botrany es veszekedes, amikor vegzel es elhuzol.

Nalunk is ez volt, sot a mai npig remenykednek,hogy egy nap hazakoltozom es elunk boldogan.

2013. dec. 26. 11:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat! Nem tudom, hogy mi lesz, hogy lesz, de engem megöl ez a szüleimtől való függés. Itthon sem érzem jól magam, pedig nincsenek családi problémáink, de ők sem értenek meg, s így nem érzem, hogy tudnék velük hosszabb ideig együtt élni már, mivel 20 évesen azért kialakultak szokásaim, legyen szó alapvető dolgokról, mint pl. a mindennapos takarítás, rend. Itthon ezt nem lehet betartani a 7 éves öcsém mellett. Ki nem tudok menni viszonylag nyugodt lelkiismerettel, mert öcsém minden alkalommal bedurcázik, ha nem sír.. Mostmár tényleg olyasmiken bukik el az együttlétünk is, hogy ha nem a konyhában vagyok akkor miért vagyok a nappaliban (mostmár külön szobám nincs is, mert az öcsémé lett), ha meg a konyhában tanulok, akkor miért rakom tele az asztalt a jegyzeteimmel. Ha későig fenn maradnék tanulni, miért nem fekszem le már.. Lehet az a gond, hogy túlságosan adok a szüleim szavára. Ki nem mozdulok a házból szinte, hogy ne kelljen pénzt kérjék már semmire, sőt a szilvesztert is lemondanám legszívesebben, de kijelentették nehogy itthon üljek szilveszterkor.
2013. dec. 26. 17:49
 4/5 anonim ***** válasza:

Pedig szerintem jobb ha minél jobban próbálod tudatosítani bennük, hogy nem egyeznek az elképzelések azzal kapcsolatban, hogy mi lesz az egyetem után...

Lelkiismeret furdalásod ne legyen, ez az élet rendje, hogy gyerek kirepül és nem feltétlenül ér földet a szomszéd városban, sokszor vagy az ország másik végébe vagy épp a világ másik végére sodorja az élet...

Ez volt velünk is... Mindent álltak, míg egyetemre jártam, ugyanígy a bátyámnak.. Mindketten államira jártunk és mindketten külföldön kötöttünk ki... Most, hogy babát várok.. 4év után után kezdünk igazán szembesülni ezzel, hogy mi lesz a családdal így, hogy ennyire messze vagyunk.. sok minden felmerül, ha tehetném azt hiszem visszacsinálnám és nem cseréném el a szülők közelségét a külföldi érvényesülésre.. bár ezt sem tudom egyértelműen kijelenteni.. de adj magadnak időt eldönteni ezt.. a szülőkről való leválás nagyon fontos része az életnek, ami azt hiszem a szülőknek nehezebb, de nem kell ahhoz ezer kilóméterekre menni, hogy ez sikerüljön...

2013. dec. 26. 19:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:
A külföldre költözés természetesen nem garantált, de azt tudom, hogy semmiképp nem maradok ebben a megyében. Erdély egy leglehetőségkorlátozottabb megyéje, ahol tudom, hogy az elképzeléseimmel nem igazán tudnék érvényesülni.
2013. dec. 26. 19:48

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Szülő-gyermek kapcsolat kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!