Valóban önző dolog szentestén ökéntesként ételt osztani a rászorulóknak és nem a családdal lenni?

Nekem van egy barátom, aki előbbre valónak érzi, hogy bizonyos jótékony célokért kiálljon (kb. megmentse a Földet) és folyton azt hangoztatja, hogy másokon akar segíteni.

Ezekkel a célokkal alapvetően nincs semmi gond, de borzasztóan rosszul esik, hogy vadidegenekre jut energiája meg ideje, de a szülinapom 1 héttel később jutott eszébe, a névnapomat meg idén elfelejtette. Félre ne értsd, nem az ajándékokat hiányolom (nyilván a te családod sem!), hanem egy telefont, egy sms-t, egy e-mailt (az nem kerül pénzbe sem), esetleg egy közös kávézást. Mert a legjobb barátnőm, illetve csak volt, úgy tünik.

A családod is így lehet ezzel.

Lehet jótékonykodni, de de tudni kell felállítani a megfelelő fontossági sorrendet, mert ha neked lesz szükséged segítségre, akkor csak a családodra számíthatsz majd, meg a barátaidra, feltéve, hogy nem hanyagolod el őket. Főleg nem bosszúból, mert a kapcsolatotok nem tökéletes.