Sok családban miért hábordnak fel a szülők ha a 18-25 éves lányuk/fiúk komoly kapcsolat esetén a párjával is szeretne karácsonyozni?

Nálunk (ahol én voltam gyerek, meg ahol én vagyok szülö) a szenteste a szük családé: szülök meg a gyerekek. (A felnött, párjukkal élö gyerekek az eredeti családban már nem számítanak gyereknek)

Karácsony elsö - második napja meg a bövebb családé, ilyekor jönnek a külön családban élö gyerekek a szülökhöz, a gyerekek partnerei, akivel még csak együtt járnak, esetleg nagyszülök vagy egyéb rokonok.

Szerintem nagyon fontos, hogy a szülök elfogadják, hogy a felnött gyereküknek már a saját család a "szük család",

Amíg nem laktam együtt a párommal addig otthon töltöttem a karácsonyt, mióta együtt élünk azóta együtt vagyunk. Tavaly is az ő anyukájánál meg idén is, mert ő különben egyedül lenne, vagy max párom tesójával, de idén ő sem lesz otthon. Az én anyukámnak van férje, öcsém még otthon lakik mert 14 éves plusz az anyósáék is velük karácsonyoznak, szóval nem lesz egyedül, 25-én meg megyünk hozzá.

Nálunk már nincs olyan, hogy külön program, mindenhova jön a párom is, meg nővéremmel is az övé. De nálunk senkiben fel sem merül, hogy a párunktól külön lennénk, szóval itt max csak az a kérdés, hogy mikor hova megyünk.

A kérdésedben benne van a válasz: akinek 18-25 évesen "nem engedik meg", hogy külön karácsonyozzon és ő ezzel még foglalkozik is, az nem felnőtt ember. Egy gyereknek lehet panacsolni, tiltani, nem megengedni valamit. Egy felnőtt tudja, hogy mely parancsoknak engedelmeskedik, és melyeknek nem.

Nem, nem azért nem költöztek el, mert anyagi okaik vannak - az csak ürügy -, hanem azért, mert nem tudtak lélekben leválni anyukáról (éppen az ilyen tiltásokkal és cirkuszokkal húzzák még szorosabbra a madzagot a kedves mamák).

Sosem értettem a szülői önzőséget.

Ha valaki házasságot köt valakivel, akkor normális esetben azzal szeretné leélni az életét, nem? A párunkat választjuk meg egy életre. A gyerekeket fölneveljük, aztán amikor úgy alakul, kirepülnek, és megalapítják a saját családjukat. Engem nem zavarna, ha a férjemmel/párommal kéne egyedül tölteni a Karácsonyt, mert nincsen otthon a gyerek. Szerintem azok a szülők, akik attól rettegnek, hogy egyedül kell tölteniük a Szentestét, igazából csak félnek kettesben maradni a társukkal.

Nálunk a szenteste a családé. A család pedig az, akivel vérrokonok vagyunk vagy összeházasodtunk. Esetleg közös gyerekünk van.

Én együtt élek a párommal, mégis mindketten a szüleinknél töltjük a szentestét. Majd utána leszünk együtt. Mi ugyanis még csak potenciális család vagyunk.

DE a házasság után, vagy amikor már gyerekünk lesz, külön kis családnak fogunk számítani. És onnantól természetesen mi fogjuk együtt tölteni, és a szüleink csak az utána következő napokban kerülnek sorra.

Én így nőttem fel, szerintem ez így normális. Soha nem is volt belőle vita, mindenki egyetért abban, hogy a karácsony a családé.