Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Az anyukámmal nem jövünk ki....

Az anyukámmal nem jövünk ki. nem könnyű vele. Mit tegyek?

Figyelt kérdés
Sziasztok! Már egy jó ideje nem jövünk ki az anyukámmal..:( Ez azóta van így mióta lett egy barátom. Már fél éve együtt vagyunk és nagyon szeretjük egymást( ő 19 ). Anyukám és Apukám is nagyon kedvelik a srácot és az érzés kölcsönös. De anyukám valahogy nagyon nehezen akarja elfogadni ezt a helyzetet. 16 éves vagyok, szinte már majdnem felnőtt (kis enyhe túlzással). Nyilván megértem,hogy félt és ,hogy nem akarja ,hogy felnőjek. Egyke vagyok azért különösen nagyobb figyelem irányul rám. Nagyon szigorúan veszi a dolgokat és engem ez zavar. Ha leakarok ülni vele megbeszélni a dolgokat akkor sosincs ideje vagy soha nem hallgat meg. Úgy kezel mintha 6 éves lennék. Próbáltam erről beszélni apukámmal is. Ő meghallgat,de nem tesz semmit. Szeretném egy kicsit a magam útját járni. Nem kell fogni a kezem, nincs szükségem a 24 órás figyelemre. A barátommal is úgy van,hogy jó véleménnyel van róla, kedveli őt,de néha mégis úgy beszél róla mintha egyáltalán nem akarná mellettem tudni. Félek neki elmondani bármit is a barátommal kapcsolatban. Régen mindent megbeszéltünk anyuval,olyanok voltunk mint a legjobb barátnők ,de mostanában szinte alig kommunikálunk. Nem tudom,hogy mit tegyek:( Őszinte szeretnék lenni vele, és megbeszélni vele a dolgokat, de félek..azt sem merem neki elmondani,hogy már együtt voltunk a barátommal..hirtelen haragú és egyből leordítaná a fejem,hogy miért nem mondtam el neki.. Kérlek segítsetek,adjatok tanácsot!! Nagyon fontos lenne! Nem szeretném ha a dolgok huzamosabb ideig így mennének. Nagyon szeretem anyukámat. A szüleimen és a barátomon kívül nem számíthatok senkire. Kérlek titeket, ha valakinek van ötlete,hogy mihez kezdhetnék az írjon! Nagyon köszönöm előre is!
2013. nov. 26. 21:28
 1/3 anonim ***** válasza:
Félt téged, ennyi az egész. Ha te vagy az első gyereke, akkor neki is új a helyzet még, légy te is türelmesebb vele. Ha pedig komolyan szeretnél vele beszélni, akkor olyan időpontot válassz, amikor tuti nincs semmi dolga és komolyan beszélj vele. Másrészt, nem bírtam figyelmen kívül hagyni, 16 évesen még kislány vagy, nem szinte már majdnem felnőtt :D. Tudom, tudom általában a tinilányok ezt gondolják magukról, de lehet emiatt a hozzáállás miatt is fura most a viszonyotok. De majd kinövöd idővel.
2013. nov. 26. 22:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:

Szia!


Nyilvánvalóan nem tudja túltenni magát azon, hogy 16 évesen komoly kapcsolatod van (nem mintha az, ha fűvel-fával lefeküdnél, jobban esne neki persze). Viszont a leírásod alapján úgy fest, a korodhoz képest nagyon éretten gondolkodsz, ami azért is jó, mert így nem mondhatjuk, hogy de kislány, azért nem kéne egy 19 éves sráccal együtt lenned, kicsit korai még. Korai vagy sem, ez van, és kívánom, hogy boldogok legyetek.

Tehát nekem nem úgy tűnik, hogy tehetnél annál többet, mint amit már eddig is tettél...


Mert ugye azt mondanánk:

- ülj le beszélgetni a dologról Anyukáddal

- beszélj Apukáddal, kérd meg, hogy segítsen


De hát ezt mind megpróbáltad, és itt is segítséget kértél. Apukád valószínűleg kiszolgáltatott helyzetben érzi magát, vagy csak simán nem tud mit kezdeni a szituációval (de inkább az előbbi - miatt az utóbbi?). Úgy fest, hogy nem tudsz ennél többet tenni, csak annyit tehetsz, hogy próbálod nem "provokálni" anyukádat, és elfogadod, hogy ő most így áll hozzá, és hogy nem tudod erőltetni, hogy nézzen szembe a helyzettel, ezenkívül örülsz neki, hogy legalább nem tiltanak el tőle (megtörténhetne, szóval igazából még szerencsés is vagy, és ha ezt belátod, mindjárt kicsit jobb színben láthatod a helyzetet), másrészt időt hagysz Anyukádnak. Telik majd az idő, remélhetőleg együttmaradtok, és ő szépen lassan a maga tempójában be fogja látni, hogy ellenérzések vagy sem, a dolgok rendjén vannak. :) Amennyiben azt látja, hogy az életed előrefelé halad, tehát jól tanulsz, érettségi, felsőoktatás... Attól fél ugyanis, hogy elrontod az életedet, Apukád pedig azért van kiszolgáltatott helyzetben, mert bár nyilván hisz benned és a kapcsolatotokban, és abban, hogy a dolog bár furcsa, rendjén van, valójában nincs bizonyítéka arra, hogy nem ő téved ebben. Ergo a véleménye szubjektív, ahogy anyukádé is, így egy vita köztük erről nem vezetne sehova, vagy legalább is ő nem látja annak az esélyét, hogy vezetne valahova.


Nem érdemes erőltetned azt, hogy anyukád konfrontálódjon, mert abból csak konfliktus lesz, és akkor elveszíted. Máskülönben még így békés úton, finoman, miután ezt belátta (legyen így, hogy volt mit belátnia), még újra jó lehet a kapcsolatotok.

2013. nov. 26. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat!:)

Igen 16 éves vagyok,de úgy gondolom,hogy érettebb a koromhoz képest:) Nincs testvérem és kiskorom óta szinte mindig felnőttek társaságában voltam/vagyok. A barátom, mint már említettem 19 éves, és nagyon jól kijövünk,jól megértjük egymást a 3 év korkülönbség ellenére:)

Remélem minden a helyére kerül és idővel sikerül anyukámnak is elfogadni a helyzetet! Köszönöm még egyszer!:)

2013. nov. 26. 22:29

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!