Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Szerinetek megérdemli? Alkohol...

Szerinetek megérdemli? Alkoholista, rossz ember. De az apám. Nem tudom mennyire helyes ez a részünkről.

Figyelt kérdés

Kezdem az elejen.Mióta az eszemet tudom alkoholista az apám. Kiskoromba nagyon sokszor kellett végig néznem, ahogy anyut a földön rugdossa.7 éves voltam amikor elősször nagyon csúnyán megverte a szemem láttára.Sose felejtem el.. főleg, hogy pont Szent este volt. Sokáig tűrte anyu, mert nem volt hova mennünk.Bár, dolgozott, hárman voltunk testvérek( én 10,báttyám 13,nővérem majdnem 17 éves volt)és egy gyárban dolgozott 12 órába.Mikor 5.-es voltam mégis elmentünk albérletbe négyen. Ott nyugodtan éltünk..amíg a számlák el nem kezdtek halmozódni.Nem bírta anyu fizettni az albérlet mellett.Ráadásul a nővérem amikor 18 lett lelépett egy csávóval és a fél éves unokahugomat ott hagyta.Így mamához költöztünk, mert Ő tudott ránk figyelni és anyu is tudott dolgozni.

Rengetteg rossz élményem van arról a korszakról, amit felesleges részleteznem.

5 év után apámmal újra felvettük a kapcsolatott. Rávette anyut, hogy jöjjünk hozzá vissza, de a Ők nincsennek házassági viszonyba (ergo, anyu velem van egy szobába és nem szexszelnek), csak együtt élünk.Ez már két éve így megy.

Most( lassan egy éve ) anyunak van egy barátja, aki nagyon rendes és úgy néz ki jövő héten hozzá költözünk. Időközben nővérem magához vette a lányát, külföldön laknak.Báttyám 21 éves, most kezdett el rendőr ként dolgozni, én tanulok még, anyu pedig egy étteremben pultos. Minden jó lenne, de itt van apám.Még mindig alkoholista és semmibe vessz minket, csak azért kell(ett) itt laknunk, mert nem tudja ellátni az anyját (le van félig bénulva) és anyu gondozta + eltartotta Őket, mert apám nem dolgozik az anyja nyugdíját meg elitta. Sose hozhattunk ide senkit(barátokat,barátnőket), agresszív és primitív ember( annyi változott az évek alatt, hogy már nem meri anyut se és minket se bántani), az anyja meg elviselhetettlen,bolond nő, aki azt hiszi, hogy a kutyájai vagyunk és így is bánik velünk.Ennek ellenére kissé bűntudatom van, amiért itt hagyjuk Őket.Ők nem tudnak anyu barátjáról.A héten mondja el nekik anyu. Tudom, hogy hatalmas balhé lesz és félek is, de annyira vágyunk már egy normális,rettegés mentes életre.Egy olyan házra ahol nem az udvaron van a WC és van meleg víz.

Szerintetek jogosan van bűntudatom? :(

18/L


2013. nov. 24. 16:50
1 2
 11/12 anonim ***** válasza:
Akkor sem lennétek kötelesek gondozni őket, ha megbecsülnének benneteket. Különben sem lehetnek olyan gyámoltalanok azok, akiknek agresszióra van energiájuk.
2013. nov. 24. 18:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/12 anonim ***** válasza:
Dehogy lenne bűntudatom. lehet ,hogy ez csak az én bunkó gondolatom , de ilyenkor én a helyedben arra gondolnék ,hogy amikor majd apád egy vén trotty lesz nem lesz aki gondozza ,mert hogy én a te helyedben nem gondoznám az biztos!!!
2013. nov. 24. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!